Ferenc pápa és Orbán Viktor a béke pártján áll, vélik a magyarok
"Az orosz-ukrán háború egyévnyi ukrajnai és gazdasági pusztítását követően továbbra sem került látótávolságba a fegyverszünet vagy a béke kérdése. Miután halált okozó fegyvereket vásárol és szállít, s miközben a tizenegyedik szankciós csomagot készíti elő az Európai Unió, fontos kérdés, hogy a nemzetközi szereplők a béke vagy a háború irányába tesznek lépéseket. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a magyarok hogyan ítélik meg a legismertebb vezetők pozícióját ebben a kérdésben" - írja a Magyar Nemzet hétfői száma.
2023. május 22. 09:50
A Nézőpont szerint az utóbbi időszakban kevés, a béke nevében történő nemzetközi felszólalás történt. Ellenben Ferenc pápa magyarországi látogatása során többször is felszólított az ukrajnai béke érdekében szükséges "kreatív erőfeszítésekre". A kutatás szerint a pápa a legbékepártibb (92 százalék), s szinte senki nem gondolja (1 százalék), hogy a háború pártján állna.
A katolikus egyházfőn kívül csak a magyar kormányfőről gondolja a magyarok többsége, hogy a békét szeretné előmozdítani (72 százalék), s mindössze ötödannyian vélekednek ezzel ellenkezőleg (14 százalék). Orbán Viktor békepártiságáról nemcsak a kormánypártiak (94 százalék), de még az ellenzékiek többsége (50 százalék) is meg van győződve. A közvélemény-kutatás szerint a Fidesz-szavazók körében szinte senki (1 százalék) nem gondolja, hogy ne a békét támogatná, míg a baloldaliak közül is csak kevesebb mint egyharmad tudja ezt elképzelni (30 százalék) - áll a cikkben. A felmérés szerint az Európai Unió két legnagyobb tagállama vezetőinek megítélése már megosztóbb.
A decemberben békekonferenciát tartó Emmanuel Macron francia elnökről többen feltételezik (46 százalék), hogy a békét szeretné előmozdítani, mint akik szerint valójában a háború pártján áll (35 százalék). A kezdeti vonakodása után Ukrajnának egyre több fegyvert biztosító Németország vezetőjéről, Olaf Scholz kancellárról azonban már többen gondolják úgy, hogy a háború pártján áll (35 százalék), mint hogy fegyvernyugvást szeretne (33 százalék) - idézi a felmérést a Magyar Nemzet.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
"Mert a velünk szemben álló erőknek mindegy, mi a nevük, DK-nak hívják vagy Tiszának, Gyurcsány Ferencnek vagy Magyar Péternek, ez teljesen mindegy, mert a szembenálló erők változatlanok. Lehet új csapatot hirdetni, kicserélni a csapatzászlót, de az igazi erőforrás mögöttük az ugyanaz" - leplezte le a szélsőséget a miniszterelnök.
Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az elmúlt években "rendkívüli károkat okozott már az Európai Uniónak", most minden eddiginél erőteljesebben támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Brüsszel minden eddiginél erősebben támogatja Ukrajnát. Ennek egyik eleme most az, hogy többek között a magyar emberekkel akarják megfizettetni Ukrajna további támogatásának árát.
Ha a valaki azért tör be, azért lop, azért rabol, azért erőszakoskodik, és ez nem ritka eset, hogy kábítószerhez jusson, akkor az innentől kezdve nem kis értékre elkövetett szabálysértés, hanem egy minősített eset, azaz bűncselekmény. Vagy ha valaki kábítószeres állapotban követ el valamilyen bűncselekményt, akkor ez is minősítő körülmény" - fogalmazott Horváth László.