Bán Mária és Bán Anna ruszin nemzetiségi népdalénekesek átveszik a Pro Cultura Minoritatum Hungariae Díjat Soltész Miklóstól, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkártól 2023. május 19-én. MTI/Kovács Tamás
A gazdasági nehézségek ellenére a kormány folytatja a nemzetiségi önkormányzatokkal és szervezetekkel 12 éve elkezdett munkát - közölte Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Budapesten, a Pro Cultura Minoritatum Hungariae Díjak átadásán.
Az elismerésben tizenhárom olyan, Magyarországon elismert nemzetiséghez tartozó, kiemelkedő tevékenységet végző személyiség, illetve szervezet részesült, aki vagy amely munkásságával hozzájárul a Kárpát-medence népeinek együttéléséhez.
A Bolgár Művelődési Házban tartott ünnepségen Soltész Miklós köszöntőjében hangsúlyozta: folytatódnak a megkezdett beruházások, csaknem száz intézmény kapott segítséget, az energetikai, intézményfenntartói célokra kiírt pályázattal megközelítőleg 300 jelentkezőt támogatnak.
A kormány segíti továbbá a civil szervezetek közösségépítő munkáját, kulturális tevékenységét, anyaországi táboroztatását - tette hozzá.
Soltész Miklós kiemelte: nagyon fontos a fiatalok, a fiatal közösségek támogatása, mert ők lesznek azok, aki a jövő kisebbségi közösségeit vezetik majd.
Az idén díjat kapott Kusev Nikola, a Bolgár Országos Önkormányzat képviselője, a Csávolyi Bunyevác Horvát Kultúrkör, Pászt Patrícia, a Krakkói Magyar Centrum megalapítója és igazgatója, Czehmann István zenész, a Stefans Kapelle formáció megalapítója, Kovács Bálint, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Armenológiai Tanszékének alapítója és vezetője, Petrusán György, a szegedi egyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolája Román Nyelv és Irodalom Tanszékének volt vezetője.
Ugyancsak elismerést vehetett át egy testvérpár, Bán Mária és Bán Anna a ruszin nemzetiségi hagyományokat bemutató előadói tevékenységéért, Osztoics Péter a szerb ortodox építészet és kultúra érdekében vállalt munkájáért, Szabóné Tóth Katalin Zsuzsánna a szlovák nyelv és néptánc oktatásában, színházszervezésben vállalt szerepéért, a Magyarországi Szlovének Szövetsége Szentgotthárdi Kamarakórusa, Szofilkanics Judit ukrán nyelvtanár, tankönyvszerző, valamint Soósné Bada Márta a roma nemzetiséget bemutató képeivel elért sikereiért.
Díjban részült továbbá a roma hagyományok és könnyűzene népszerűsítéséért Grófo-Kozák László, aki édesapja mellett 2006-ban kezdett el énekelni; sikerét mutatja, hogy a Nézését meg a járását című dal 11 nyelven dupla platinalemez lett - írták a méltatásban.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Az egykori (?) Gyurcsány Ferenc is megirigyelné azt a politikai akrobatamutatványt, ahogy Magyar Péterék igyekszenek tisz(t)ára mosni Tarr „nem mondjuk ki, mert belebukunk” Zoltán napnál is világosabb mondatait a választások utánra tervezett adóemelésről. (Erre szokták manapság azt mondani, hogy még a Holdról is látszik…)