A baloldali tábor nemcsak tovább töredezett azáltal, hogy Márki-Zay Péter mozgalma önálló párttá alakult vagy a Jobbik egykori elnöke új mozgalmat alapított, hanem zsugorodott is - írták, megjegyezve, Jakab Péter szervezetének támogatására nem kérdeztek rá, mivel az nem minősül pártnak.
Utoljára frissítve: 2023. március 30. 13:31
2023. március 30. 13:16
Az Országházat támadta a szélsőbaloldal 2019-ben – mandiner
A Fidesz egy most vasárnapi választáson ugyanakkora támogatottsággal (52 százalék) még nagyobbat nyerne, mint egy éve, mivel az összefogott ellenzék (30 százalék) a tavalyi eredményénél is gyengébben szerepelne - derül ki a Társadalomkutató felméréséből, amelynek megállapításait csütörtökön közölték az MTI-vel.
A március 27. és 29. között, ezer ember telefonos megkérdezésével készült felmérés szerint a kormánypártok egy évvel a választások után is minden második választót a táborukban tudhatnak, s képesek lennének megismételni a 2022-es országgyűlési választáson elért győzelmüket.
Hozzátették: a baloldalhoz sorolt ellenzéki pártok egykori összefogásának támogatása tovább apadt. A tavalyi országgyűlési választás előtt a Társadalomkutató a baloldali közös lista 40 százalékos eredményét jelezte előre, de az a választáson csupán a belföldi szavazók 36 százalékát tudta megszerezni.
Az akkori politikai szövetséghez tartozó erők összesen azonban ma már csak 30 százalékos támogatottsággal bírnak.
"Ez azt jelenti, hogy a baloldali tábor nemcsak tovább töredezett azáltal, hogy Márki-Zay Péter mozgalma önálló párttá alakult vagy a Jobbik egykori elnöke új mozgalmat alapított, hanem zsugorodott is" - írták, megjegyezve, Jakab Péter szervezetének támogatására nem kérdeztek rá, mivel az nem minősül egyelőre politikai pártnak, így nem is indulhat választáson.
A szétbomlott összefogás egykori pártjai vegyes képet mutatnak: legerősebb köztük a Demokratikus Koalíció, amely mögött a választók 12 százaléka áll. Fele ekkora támogatottsággal követi a DK-t a 6 százalékos Momentum. Őket a Jobbik követi a sorban, 4 százalékos támogatottságával a bejutási küszöb körül inog. Az LMP (3 százalék), az MSZP (2 százalék), illetve a Párbeszéd (1 százalék) jelentősen elmarad a parlamenti bejutást és frakcióalakítást biztosító támogatottságtól. A 2022-es választás óta zászlót bontó Mindenki Magyarországa Néppárt mindeddig a választók 2 százalékát tudta megszólítani - sorolták.
Hozzátették: az egykori baloldali szövetségtől elpártolt szavazók feltehetőleg más pártokat erősítenek: a Magyar Kétfarkú Kutyapárt tavalyi, 3,4 százalékos választási eredményét jócskán túllépné, jelenlegi 10 százalékos támogatottságával egyértelműen átlépné a parlamenti belépési küszöböt.
A Mi Hazánk a választás óta tovább javította a 6 százalékos választási eredményét: most vasárnap a biztos szavazó pártválasztók 8 százaléka adná voksát a radikális jobboldali pártra - áll az ismertetésben.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Kína egyetlen legális egyházát, a Kommunista Párt által ellenőrzött Három Önvaló Hazafias Mozgalmat (TPSM) arra utasították, hogy több kommunista propagandát tegyen közzé keresztény médiájában.
Ha ezeket a több tízmilliárd eurós összegeket úgy tudják osztogatni és költögetni, hogy közben az Unióban nem létezik audit, nincs számvevőszék és elszámoltatás, nem csoda, hogy minden „okvetetlenkedés”, ami az átláthatóságot és a transzparenciát szolgálná, az ő szemükben nemtelen támadás a „civil társadalom” ellen!
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
