Közel két hét politikai „holt emberként” való létezés után elérkezett François Bayrou francia miniszterelnök számvetésének ideje - számolt be róla a Politico. Bayrou és kisebbségi kormánya hétfőn bizalmi szavazással néz szembe egy 43,8 milliárd eurós költségvetési megszorítási javaslat miatt, amelyet – hacsak az ellenzéki képviselők egy jelentős csoportja csodával határos módon meg nem változtatja véleményét – szinte biztosan elveszítenek. A kormány megbuktatása valószínűleg arra kényszerítené Emmanuel Macron elnököt, hogy kevesebb mint két éven belül már az ötödik miniszterelnököt keresse, miközben Párizs igyekszik megnyugtatni a pénzügyi piacokat, hogy képes lesz megfelelően fékezni az elszabadult közkiadásokat.
Marine Le Pen számítása
A francia szélsőjobboldali vezető, Marine Le Pen és pártja, a Nemzeti Tömörülés döntő szerepet játszik abban, hogy eltávolítsák Bayrout. Határozottan ragaszkodnak hozzá, hogy a mélyülő politikai válságot kihasználva parlamenti választásokat és Emmanuel Macron elnök lemondását követeljék, aki legyőzte Le Pent a 2017-es és 2022-es elnökválasztás második fordulójában. Bayrou arra fogadott, hogy Le Pen nem fogja felborítani a helyzetet, mert a kormány megbuktatása új választásokat jelentene, amelyeken Le Pen a korábbi, idén nyári sikkasztási elítélése miatt nem indulhatna. Le Pen azonban nem így látta a helyzetet.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
