Karácsony Gergely politikai furkósbotot emleget a Gellért-hegyi Szabadság-szobor lábazatára faragott kőkereszt kapcsán, amely mostantól a hitet, reményt, szeretetet és bátorságot, no meg a hűséget és hősies önfeláldozást szimbolizáló emlékművet díszíti. „In hoc signo vinces”, vagyis „E jelben győzni fogsz” – az apostoli hagyomány szerint álmában ezt mondta egy lebegő keresztre mutató fehér ruhás férfi a később Nagy Konstantin császárként emlegetett római hadvezérnek. Olyan hatással volt ez az álom Konstantinra, hogy másnap reggel serege összes katonájának keresztet festetett a pajzsára. Mindez 312. október 28-án történt. Ez a Milvius hídi csata dátuma, ahol is Konstantin megsemmisítő vereséget mért politikai ellenfele, az ugyancsak a császári babérokra törő Maxentius seregére. A győzelem hatására Konstantin lett a császár, fél évvel később pedig Licinius társcsászárral karöltve kiadta a világ legelső türelmi rendeleteként értelmezhető milánói ediktumot, s a kereszténység szabadon gyakorolható vallássá vált. Konstantin lett a Római Birodalom egyik legnagyobb császára. Élete során nagyon sok emlékműre vésette fel a kereszt jelét, melyről tudta, hogy e jelben győzni fog.

A konstantini örökség Budapesten is érződik, hiszen hazánk fővárosa őrzi a keresztény örökségét, amely most egy újabb kereszttel gyarapodott. Az életét a magyarság megtérítéséért feláldozó Szent Gellértről elnevezett hegy tetején 1947-ben felállított Szabadság-szobor lábazatát ugyanis mostantól egy hatalmas kőkereszt gazdagítja.

A keresztállítás híre már akkor vihart kavart, amikor a Nemzeti Hauszmann program hivatalos Facebook-oldalán tavaly megjelent, hogy a talapzatával együtt negyven méter magas Szabadság-szobor lábazatán elhelyezik az „1100 éves magyar államiság, a nyugati kereszténység és az európai kultúrkör legfontosabb szimbólumát”. Az ügyben azonnal tiltakozásba kezdtek a budapesti baloldali politikusok és közéletformálók, mondván, hogy a keresztnek semmi keresnivalója sincs a szabadságot ábrázoló szobor lábazatán. A protestálók szerint a kormány a keresztállítás ügyéből nyilvánvalóan politikai ügyet kreál, s ezzel szembemegy a kereszténység valódi elveivel. Karácsony Gergely főpolgármester pedig kijelentette, hogy a szobrot Budapest nélkül nem lehet átalakítani. Most mégis ez történt, hiszen Jézus Krisztus megváltó szeretetének kőbe faragott jelképe Budapest egyik legmagasabb pontjára került.

Karácsony Gergely főpolgármester a hír kapcsán rögvest kijelentette: a „kereszt nem lehet politikai furkósbot”. Közösségi média felületén azt írta: „Aki Budapest megkérdezése nélkül, a szobor alkotójának örökösei ellenére a keresztet a Szabadság-szobor talapzatába erőltette, nem tiszteli, hanem használja ezt a jelképet. Vagyis megszentségteleníti ezt a sokunk számára fontos szimbólumot, és sebet ejt Budapesten is. Aki ilyet tesz, az biztosan nem lehet felelős konzervatív, legfeljebb ostoba politikai haszonleső.” A főpolgármester szerint a tiltakozók dacára „mégis rákerült a hatalmas kereszt a Szabadság-szobor talapzatára. Pedig szóltunk, hogy ezt Budapest nélkül ne tegyék. Éltünk is a rendelkezésünkre álló jogi lehetőséggel, ám a kerület végül elutasította a birtokvédelem iránti kérelmünket. De szóltak mások is, hogy ezt így ne, tiltakoztak az alkotó, Kisfaludi Stróbl Zsigmond örökösei is, de a kormány már megint úgy akar keresztény lenni, hogy magasról tesz mindenkire, visszaél a jelképpel”. Karácsony Gergely hozzátette: „A közterületi alkotások vallási vagy civilizációs jelképeinek megcsonkítása nemcsak káros, de bűnös is. A Gellért-hegyi Szabadság-szobrot már éppen elegen akarták saját ideológiájuk, politikai céljaik szolgálatába állítani. Alig több mint harminc éve sikerült végre megszabadítani minden tehertételtől, és lett végre az, ami: a magyar szabadság szimbóluma.” Végezetül Karácsony Gergely leszögezte: „A Szabadság-szobor számunkra mindig a szabadság szimbóluma marad. Mostantól emlékeztet arra is, hogy a szabadság, az egyetemes értékeink védelmében mindannyiszor ki kell állnunk a szabadságot semmibe vevő, az egyetemes szimbólumokat kisajátítani akaró, azokkal visszaélő hatalmi akarattal szemben.”

Másként látja a keresztállítás ügyét Szentkirályi Alexandra. A Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője véleményét szintén a közösségi média felületén fejtette ki. Szerinte: „Karácsony Gergelyt égeti a Gellért-hegyi Szabadság-szoborra került kereszt, és nagyon hangosan tiltakozik. Persze azzal nincs baja, hogy ukrán és pride-zászlók lengenek a Városházán, a nemzet fővárosában. Ha már hiányolja a kérdéseket, nekem lenne néhány: Ön mikor kérdezte meg a budapestieket arról, hogy legyen-e pride a városukban, ráadásul az ő pénzükön? Ön, aki szivárványos zászlóval parádézik, amikor csak teheti, drag queenekkel lép egy színpadra gyerekek szeme láttára, Ön kéri számon, miért kerül ki egy ezeréves keresztény állam fővárosában egy ilyen szimbólum? Főpolgármester úr, Ön számára fontos a büszkeség, de úgy tűnik, ez csak abban az értelemben érvényes, ahogyan Ön gondolja. Fogadja el, hogy sokan erre a keresztre és arra büszkék, amit ez jelent: hitet, bátorságot, hűséget. Sokkal többen vagyunk, mint azt gondolná!” – írta Facebook-bejegyzésében Szentkirályi Alexandra.