Életének 88. évében meghalt Baracs Dénes Pulitzer-emlékdíjas és Aranytoll díjas újságíró, az MTI volt tudósítója - közölte a család hétfőn az MTI-vel. Baracs Dénes 1953-ban a bukaresti magyar líceumban érettségizett; 1953 és 1958 között az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult újságírást, 1961-ben az egyetem magyar szakát is elvégezte.
A Szolnok Megyei Néplapnál kezdte újságírói pályafutását 1958-ban, 1960-ban lett az MTI külpolitikai főszerkesztőségének munkatársa, később turnusvezető szerkesztője, a főszerkesztő első helyettese. Később a Panoráma rovat vezetője volt 2012 végéig. 1969 és 1974 között az MTI pekingi, 1976 és 1981 között párizsi, 1988 és 1992 között brüsszeli, 1992 és 1998 között bukaresti tudósítójaként dolgozott, 1985 és 1988 között az Interpress Magazint szerkesztette. Tucatnyi könyvet jegyez szerzőként, főbb művei: A pekingi szemüveg (1973), Portugália szegfűvel (1974), A fal mögött: Kína (1975), Virágozzék egy szál virág! (1980), Mitterrand - franciaországi változások (1981), Párizsból nem jelentettem (1983), Tanuld meg újra Kínát! (1984), Társbérlet Párizsban (1986), Teng Hsziao-ping (1987), Csizma a képernyőn (1990), Chansonévek (1998).
Munkássága elismeréseként 1986-ban Rózsa Ferenc-, 1988-ban Magyar Lajos-, 1996-ban Pulitzer-emlékdíjat kapott, 2006-ban átvehette a Magyar Újságírók Országos Szövetségének életműdíját, az Aranytoll díjat. Temetéséről a család később ad tájékoztatást.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
A nemzetközi geopolitikai elemzésekkel foglalkozó professzor a XXI. Század Intézet meghívására érkezett Budapestre, és a Terrorháza Múzeumban "A hosszú XX. század vége" címmel tart előadást.
A kormány jóváhagyta a Homokhátság vízpótlása érdekében szükséges fejlesztési projekteket - közölte Földi László, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselője.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
