Kolonits Klára címszereplésével mutatják be Donizetti Stuart Mária című operáját május 10-én a Magyar Állami Operaházban.
A dalszínház szerdai közleménye szerint Kolonits Klára, Balga Gabriella és Juraj Holly főszereplésével, Rajna Martin vezényletével és Szabó Máté rendezésében először készül teljes értékű színpadi produkció Donizetti Stuart Mária című operájából Magyarországon.
A Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának közreműködésével megvalósuló, nagyszabású előadás bemutatóját május 10-én tartják az Andrássy úti dalszínházban, a május 16-i előadást az OperaVision élőben közvetíti.
Az olasz bel canto, azaz szép éneklés legszebb zenei hagyományait idéző darabot Szabó Máté viszi színre, a látványvilágot Antal Csaba díszlettervező és Füzér Anni jelmeztervező, a világítást Szilárdi Csaba, a vetítéseket Czeglédi Zsombor, a színpadi mozgásokat Kováts Gergely Csanád tervezte.
A címszerepben Kolonits Klára koloratúrszoprán, a Magyar Állami Operaház Kossuth- és Liszt-díjas kamaraénekese lép színpadra. Riválisát, I. Erzsébetet az ugyancsak kamaraénekes Balga Gabriella alakítja, Robert Dudleyt Juraj Holly szlovák tenor formálja meg.
A további szerepekben Heiter Melinda (Anna Kennedy), Kovács István (George Talbot) és az operastúdiós Balázs Norbert (William Cecil) lép a közönség elé.
A 61 fős zenekart és 65 fős énekkart (karigazgató Csiki Gábor) Rajna Martin első karmester és Szennai Kálmán vezényli.
Az opera története szerint miközben az angol királynőt, I. Erzsébetet külföldi kérők ostromolják, az uralkodó kétségbe esve ismeri fel, hogy Leicester grófja, a szívének kedves Robert Dudley inkább Stuart Máriát tünteti ki figyelmével. A gróf némi szabadkozás után színt is vall. Az immár 18 éve házi őrizetben tartott skót királynő érdekében jár közben, hogy a két uralkodó-unokatestvér személyesen rendezze nézeteltéréseit. A feszült találkozón elszabaduló indulatok azonban megpecsételik a fogoly sorsát.
A Stuart Mária két komoly tartással rendelkező, eltérő módon kiszolgáltatott nő története. Bár a valós eseményeket mind Donizetti, mind az operája alapjául szolgáló Schiller-dráma számos irodalmi elemmel gazdagította - ilyen például a szerelmi háromszög és a két királynő találkozója -, az összetett alaphelyzet évszázadok óta foglalkoztatja az utókort, folyamatosan újabb és újabb feldolgozásokra sarkallva a művészeket - írták az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
„Megváltozik a megközelítés, ahogyan mi ehhez hozzájárulunk, nem közvetítők leszünk. Ezt már kedden is említettem. A mód, ahogyan ez változni fog, az, hogy mi továbbra is elkötelezettek vagyunk, hogy megtegyük, amit tudunk, de nem fogjuk egy pillanat alatt körberepülni a világot és nem fogunk közvetítői találkozókat tartani” – fogalmazott Bruce.
Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy miért maradt el a várttól a magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben, elmondta: az egész európai gazdaság stagnál, és mi az uniós tagságunk miatt ennek a gazdaságnak vagyunk a része.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
