Ukrajna uniós csatlakozása közvetlen veszélyt jelentene a magyar és az európai mezőgazdaságra
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter véleménye szerint a csatlakozásnak számos biztonsági kockázata is van, példaként említette, hogy jelenleg hatalmas mennyiségű, ellenőrizetlen sorsú fegyver található Ukrajnában, "nyilvánvalóan az ukrán hátterű szervezett bűnözés megerősödne Európában".
2025. május 6. 08:08
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Fidesz és a KDNP országjárása keretében rendezett berceli lakossági fórum előtt tartott sajtótájékoztatón 2025. május 5-én. MTI/Komka Péter
Ukrajna uniós csatlakozása közvetlen veszélyt jelentene a magyar és az európai mezőgazdaságra - mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Nógrád vármegyei Bercelen hétfőn. Szavai szerint Ukrajnából már jelenleg is hatalmas mennyiségű olcsó, silány minőségű, génmanipulált gabona érkezik az Európai Unióba, ez a csatlakozással tovább romlana, térdre kényszerítené a magyar és az európai mezőgazdaságot.
A tárcavezető a lakossági fórum előtt tartott sajtótájékoztatón annak is hangot adott, hogy Ukrajna csatlakozása a közös mezőgazdasági politikát vagy a kohéziós politikát is fenntarthatatlanná tenné, "ez azt jelenti, hogy azok a fejlesztési források, amik jelenleg Magyarországra érkeznek, azok a jövőben Ukrajnába kerülnének".
Tájékoztatása szerint Ukrajnában az egy főre eső nemzeti össztermék a háború előtt egynegyede volt az unió átlagának, vagyis Európa egyik legszegényebb országa.
Az európai uniós ügyekért felelős miniszter véleménye szerint a csatlakozásnak számos biztonsági kockázata is van, példaként említette, hogy jelenleg hatalmas mennyiségű, ellenőrizetlen sorsú fegyver található Ukrajnában, "nyilvánvalóan az ukrán hátterű szervezett bűnözés megerősödne Európában".
Bóka János azt mondta, országjáró kampány keretében vitatják meg a legfontosabb kérdéseket, a legfontosabb kérdésnek pedig azt nevezte, lehet-e, legyen gyorsított eljárásban Ukrajna az Európai Unió tagja.
Fontos, hogy a magyar emberek tisztában legyenek az ezzel járó kockázatokkal, veszélyekkel, és ez alapján nyilvánítsanak véleményt - tette hozzá, hangsúlyozva: fontos, hogy a magyar emberek lássák, nem lehet a döntéseket a fejük felett meghozni.
Mint mondta, a magyar kormány számára nagyon fontos, hogy ismerje a magyar emberek véleményét, és támogatásukkal a háta mögött képviselhesse a nemzeti érdekeket Brüsszelben.
Ukrajna csatlakozásának legfontosabb kockázata a háború és béke kérdése - mondta Bóka János. Kifejtette, ha Ukrajna most gyorsított eljárással csatlakozna az Unióhoz, akkor nem a békét vinnénk el Ukrajnába, hanem a háborút hoznánk el Európába, mert Ukrajna ma nyílt háborúban áll egy szomszédos atomhatalommal, és ha uniós tag lenne, akkor a konfliktus az Európai Unió és Oroszország közötti közvetlen katonai konfliktussá alakulna át.
Hozzátette: ebben az esetben nem a magyar kormány szuverén döntése lenne, hogyan támogatja Ukrajnát a fegyveres konfliktusban, mert az európai uniós szerződések alapján, ha az Európai Unió tagállamát közvetlen fegyveres támadás éri, akkor valamennyi tagállam minden rendelkezésére álló segítséget köteles megadni. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió és ezen belül Magyarország is ennek a háborúnak a részévé válna - fogalmazott a miniszter.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.