2014 és 2020 között Kaili félrevezethette az EP-t asszisztensei tartózkodási helyével és munkatevékenységével kapcsolatban, részesülhetett az általa szervezett „hamis” munkalátogatások költségtérítéséből, és kenőpénzt is elfogadhatott asszisztensei fizetéséből.
2023. április 25. 11:12
BAON/MTI/EPA/Dzsala Morsili
Eva Kaili a brüsszeli korrupciós botrány főszereplője után egy újabb ügyben nyomoz az Európai Ügyészség. A görög politikust csalás miatt vizsgálják, egy forrás szerint százezer eurót csalhatott el az Európai Parlamenttől asszisztensein keresztül hamis kifizetésekkel, és kenőpénzt is elfogadhatott.
A brüsszeli korrupciós botrány főszereplője, Eva Kaili egy másik büntetőeljárásban is érintett, amiről most újabb részleteket közölt a Politico brüsszeli hírportál.
Az Európai Ügyészség három lehetséges csalás miatt vizsgálja a görög politikust, derül ki abból a levélből, amelyet az ügyészség az Európai Parlament (EP) elnökének, Roberta Metsolának küldött. Eszerint 2014 és 2020 között Kaili félrevezethette az EP-t asszisztensei tartózkodási helyével és munkatevékenységével kapcsolatban, részesülhetett az általa szervezett „hamis” munkalátogatások költségtérítéséből, és kenőpénzt is elfogadhatott asszisztensei fizetéséből.
A vizsgálat egy másik görög uniós törvényhozóra, Maria Spyrakira is kiterjed. Őt a nyomozók azzal vádolják, hogy félrevezette az intézményt asszisztensei tevékenységével kapcsolatban, és arra utasította őket, hogy hamis munkalátogatások után kérjenek költségtérítést. A dokumentumok azonban az ő esetében nem említik, hogy kenőpénzt fogadott volna el a fizetésekből vagy hamis költségtérítésekből.
A jelenlegi nyomozás ismételt csalás és/vagy más súlyos szabálytalanságok erős gyanújára vonatkozik − írta Laura Codruta Kövesi európai főügyész Metsolának küldött levelében.
A nyomozók szerint Kaili összesen körülbelül százezer euróval tartozik az Európai Parlamentnek − mondta egy, az ügyet ismerő forrás a Politico szerint.
A vizsgálatról először decemberben hallhatott a nyilvánosság, azonban részletek eddig nem derültek ki az ügyről. Az EP jogi bizottsága kedden tárgyal az ügyről, zárt ajtók mögött.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.