Talapzatán Szent László szobra a nagyváradi várban
A Csonka-bástya és a fejedelmi palota között felállított alkotás lovon, fején
oronával, kezében harci bárddal ábrázolja a lovagkirályt. Deák Árpád korábban elmondta: klasszikus, fenséges, spiritualizált Szent László-alakot igyekezett megmintázni.
2023. augusztus 29. 18:57
A magyarok szent uralkodója – Kép: maszol/Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
Talapzatára került Szent László király lovasszobra, Deák Árpád szobrászművész bronzból készült alkotása a nagyváradi várban, ahol már a nagyközönség is láthatja - derült ki a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye keddi közleményéből.
A püspökség közösségi oldalán közzétett bejegyzés szerint a Ronde Bosse Art Kft. képviselői hétfőn befejezték a szobor összeszerelését és felhelyezték azt a talapzatra. Kedden az önkormányzat és a püspökség képviselői - Florin Birta, Nagyvárad polgármestere és Böcskei László, nagyváradi római katolikus püspök - koszorút helyeztek el a szobornál Szent László emlékének tiszteletére.
Ezzel az új emlékmű bekerült Nagyvárad turisztikai körforgásába - közölte a püspökség, hozzátéve, hogy a szobor megáldására egy későbbi időpontban, szertartás keretében kerül majd sor.
A sajtónyilvánosság nélkül lezajlott "diszkrét szoboravatót" az eBihoreanul című román hírportál annak tulajdonította, hogy a szoborállítás múlt héten a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által közösségi oldalakon terjesztett nacionalista manipuláció célpontjává vált.
A lap felidézte, hogy a polgármesteri hivatal szombaton közzétett válaszvideójában "pontot tett az AUR csúsztatásaira", és felhívta az internetezők figyelmét arra: a Szent László-szobor a várba, nem pedig - a románok által lakott területek első egyesítőjeként ünnepelt - Mihai Viteazul (II. Mihály havasalföldi vajda) 2019-ben lebontott főtéri szobrának helyére kerül, amelyet restaurálása után másutt fognak felállítani.
A partiumi város alapítójaként tisztelt lovagkirály lovasszobrát a római katolikus püspökség és az önkormányzat együttműködésének köszönhetően állították fel, az erre vonatkozó tervet tavaly februárban ismertette Böcskei László megyés püspök és Florin Birta polgármester.
Birta akkor úgy fogalmazott, hogy a szoborállítással "történelmi igazságot szolgáltatnak" a városalapító királynak, és Nagyvárad multietnikus, multikulturális voltát hangsúlyozzák. Böcskei László hozzátette: a helyválasztással a várnak az egyházmegye évezredes történetében betöltött szerepét is hangsúlyozni szeretnék.
Az 5,3 méter magas lovasszobor bronzba öntését Ovidiu Petroman végezte az Arad megyei Zimándújfaluban. Elkészültét a magyar kormány és a nagyváradi magyarság támogatta, több gyűjtést is szerveztek.
A Csonka-bástya és a fejedelmi palota között felállított alkotás lovon, fején koronával, kezében harci bárddal ábrázolja a lovagkirályt. Deák Árpád korábban elmondta: klasszikus, fenséges, spiritualizált Szent László-alakot igyekezett megmintázni.
Nagyvárad megalapítója visszatért – maszol/Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye
A szobrot a nagyváradi magyarság eredetileg a város főterén, az egykori Szent László téren szerette volna felállíttatni, aláírásgyűjtés is indult ezért, de Ilie Bolojan korábbi polgármester elvetette a 8000 kézjeggyel támogatott beadványt, és a téren Ferdinand román király szobrát helyeztette el. Így esett a választás az európai forrásokból restaurált várra. Szent László itt építtette meg az első nagyváradi székesegyházat, amely a lovagkirály temetkezőhelyéül szolgált, így zarándokhellyé vá
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
Eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út" - fogalmazott Orbán Viktor.
Az államtitkár kiemelte, Magyarország kormánya és az együttérző magyar emberek 2016 óta a világ üldözött keresztényei mellé álltak: a Hungary Helps Program révén eddig több mint ötven országban nyújtottak segítséget a hitük miatt szenvedőknek, vagy támogatták az egyházak humanitárius szolgálatát.
Az időjárásfüggő „megújulók” irreálisan magas állami támogatását az indokolja, hogy az olcsónak hazudott zöld áram a legdrágább áram, amely csak úgy lehet piacképes, ha az adófizetők a költségek jelentős részét kifizetik. Ennél is nagyobb baj, hogy az ilyen erőművek nem mindig olyankor termelnek áramot, amikor azt a hálózat képes befogadni.
Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, amit Trump mondott, hogy az ukrán vezetők az Ukrajnának adott támogatások egyharmadával sem tudnak elszámolni, mert abban a korrupt országban a pénz nagyobbik részének lába kelt.