A települések nagyobb terein vagy a környező magaslatokon sötétedés után meggyújtott őrtüzeknél a helyi szervezők mindenütt felolvasták a rendezvény kiáltványát, amelyet az őrtűzgyújtást kezdeményező és szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs írt alá.
2024. október 27. 19:55
Őrtűz a Mikó-várkastélynál Csíkszeredán Székelyföld autonómiájának napján, 2024. október 27-én. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2015-ben nyilvánította a Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját, ezen a napon Kárpát-medence-szerte őrtüzeket gyújtanak. MTI/Veres Nándor
Székelyföld számos településén gyújtottak őrtüzeket a helyi közösségek vasárnap este annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára - tájékoztatta az MTI-t telefonon Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ügyvezető elnöke, a megmozdulás főszervezője.
A települések nagyobb terein vagy a környező magaslatokon sötétedés után meggyújtott őrtüzeknél a helyi szervezők mindenütt felolvasták a rendezvény kiáltványát, amelyet az őrtűzgyújtást kezdeményező és szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs írt alá.
"Székelyföld területi autonómiája a béke, a biztonság és a jólét záloga, egy olyan jogi keret, amely garantálja Székelyföld minden polgárának a teljes és tényleges egyenlőségét"
- mutat rá a dokumentum.
Az MTI-hez is eljuttatott kiáltvány szerint az elkövetkező időszak "próbatétele" az lesz az SZNT számára, hogy a nemzeti régiók érdekében egy évtizeddel ezelőtt elindított polgári kezdeményezést benyújtsa az Európai Bizottsághoz.
"Tudatában vagyunk annak, hogy a nemzetközi konjunktúra korántsem kedvez a nemzeti régiók ügyének. A közel másfél millió támogató aláírás azonban kötelez, hogy az önrendelkezés eszményét a közösségi akarat segítségével sikerre vigyük" - olvasható a kiáltványában.
Az SZNT szerint az őrtűzgyújtással személyes élménnyé akarják tenni minden magyarban azt a felismerést, hogy "autonómia nélkül nincs magyar jövő Székelyföldön", és mindenkinek felelőssége, hogy "a maga helyén és eszközeivel" tegyen is az önrendelkezésért.
Az MTI érdeklődésére, hogy hány településen gyújtottak idén őrtüzeket, a főszervező elmondta: Székelyföldön a tavalyihoz hasonlóan több mint száz település jelentette be, hogy csatlakozik a megmozduláshoz.
A térségek közül Csíkszéket emelte ki, ahonnan 41 helyszínről érkezett visszajelzés. Az ügyvezető elnök szerint az őrtűzgyújtás hagyománnyá vált, és immár a helyi kezdeményezők által éltetett, rendszeres demonstráció, és sok olyan település vesz részt benne, amely nem "regisztrált" az SZNT-nél.
Első alkalommal a régió határain gyújtott őrtüzekkel rajzolták ki Székelyföld térképét, de a térség belső részein lakók rosszallották, hogy ők kimaradnak az akcióból - magyarázta a főszervező. Ezért a mostani felhívásuk már Székelyföld valamennyi településéhez szólt, hogy "őrtüzekkel tegyék láthatóvá a székely hazát", jelezvén, hogy azt sem beolvasztani, sem feldarabolni nem hagyják.
Gazda Zoltán szerint most már akkora visszhangra talált Székelyföldön kívül is a kezdeményezés, hogy az anyaországban már nagyságrendileg ugyanannyi település vesz részt az őrtűzgyújtásban, mint Székelyföldön.
A 2003-ban újraalakult - több mint száz éve alapított - SZNT 2016-ban nyilvánította a Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját, amikor a templomokban közösen imádkoznak Székelyföld autonómiájáért, este pedig őrtüzek gyújtásával "teszik láthatóvá" az önrendelkezést követelő régiót.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Munkásságodat a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével (2005) és Czine Mihály-díjjal (2009) ismerték el. Az utóbbi másfél évtizedben Te már odaátra gyűjtöttél érdemeket. (Korábban is azt tetted!) Rád igaz, hozzád illő igehely: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam…” (2Tim 4, 7-8)
A magyar kormány az elmúlt 15 évben elég sokat tett a határon túli magyarságért, különösen az erdélyi magyarokért. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez tartozik a nemzetpolitika az egyházpolitika mellett, és ez a két terület össze is függ, hiszen a vallásnak nagyon komoly nemzetmegtartó ereje is van – hangsúlyozta a Gondolának adott interjúban Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője Tusványoson.
A kereszténydemokrácia egyik legfontosabb sarokköve a szolidaritás, ezért a Kereszténydemokrata Néppárt mindig is elkötelezetten kiállt a munkavállalók érdekeinek következetes és értékalapú képviselete mellett - írja a Gondolának megküldött közleményében a Kereszténydemokrata Néppárt.
Sokkoló adatokat hozott nyilvánosságra a Bundestag: Még soha nem vettek nyilvántartásba annyi gyanúsítottat csoportos nemi erőszak ügyében Németországban, mint 2024-ben.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Munkásságodat a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével (2005) és Czine Mihály-díjjal (2009) ismerték el. Az utóbbi másfél évtizedben Te már odaátra gyűjtöttél érdemeket. (Korábban is azt tetted!) Rád igaz, hozzád illő igehely: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam…” (2Tim 4, 7-8) 
