Stratégiai jelentőségű, hogy újra magyar tulajdonba kerül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
Stratégiai jelentőségű, hogy újra magyar tulajdonba kerül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebookon hétfőn közzétett videójában.
2024. július 29. 11:56
Dömötör Csaba úgy fogalmazott: a budapesti reptér stratégiai jelentőségét jól mutatja, hogy az elmúlt húsz évben megháromszorozódott a forgalma és most újra a Covid-járvány előtti rekord-szinteket közelíti. A reptér nyereséget termel az országnak, az intézmény osztalékfizető képessége 30-35 milliárd forint, „tehát nem pénzt visz, hanem pénzt hoz az államnak” – hangsúlyozta az államtitkár. A kifutópályák még messze nem érték el a kapacitásuk maximumát, ezért még tovább bővülhet a forgalom – emelte ki. Hozzátette, a reptér milliók számára az ország kapuja, „15 millió utasról van szó, ami a jövőben akár meg is duplázódhat”. Alapvető érdek, hogy méltó legyen ehhez a ranghoz, és az eddigieknél jobban működjön – mondta.
A külföldi tulajdonosok eddig úgy vettek ki egy halom pénzt az üzemeltetésből, hogy az egyre szükségesebb fejlesztések rendre elmaradtak és nem épült új terminál – közölte az államtitkár, hozzátéve, hogy a terminál építésére most sor kerülhet. Kitért arra is, hogy a reptér megközelítési lehetőségét is javítani kell. Dömötör Csaba emlékeztetett rá, hogy a repteret a baloldali kormány 2005-ben privatizálta, „enyhe megfogalmazás szerint is, eléggé tékozló módon”. A reptér ugyanis már akkor évi 10 milliárdos nyereséget hozott, ami azóta csak nőtt – emelte ki.
Hozzátette, hogy a privatizációs bevételt a „akkori balos kormány szinte teljes egészében azonnal felélte”. Az ígért nagyarányú fejlesztések elmaradtak, helyette elbocsátásokra került sor, amikor Bajnai Gordon került az üzemeltető cég igazgatósági székébe – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.