Simicskó István a magyar kultúra napján: A magyar kultúrának nemzetmegtartó ereje van
A magyar kultúrának nemzetmegtartó ereje van, ezért is tekint a kormány stratégiai ágazatként a kultúrára – jelentette ki a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője szerdán, a magyar kultúra napján, a Juhász Hajnalkával, a KDNP alelnökével tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a Magyar Zene Házánál.
A magyar kormány az elmúlt időszakban és az elkövetkező években is több kulturális beruházást valósított és valósít meg, amelyeket a KDNP is támogat – jelentette ki Simicskó István.
Rámutatott, hogy a művészetek mindig emberi teljesítményhez köthetők. Az ember által létrehozott alkotások gazdagítják a kultúrát, az emberiség számára pozitív példát mutatva fel. Ezért is kell támogatni a kultúrát és erősíteni a kulturális folyamatokat – hangsúlyozta.
Hozzátette: a kultúrák sokszínűek és sokfélék, de nekünk a magyar a kultúráért van felelősségünk.
"Mi, magyarok büszkék lehetünk a magyar kultúrára, azokra az értékekre és hagyományokra, amelyeket nagy elődeink hátrahagytak"
– mondta, kiemelve: Klebelsberg Kuno egykori kultuszminiszter az alkotó hazafiságot ajánlotta a magyar embereknek, és egy tragédiából való felállás után megmutatta a világnak, hogy igenis van magyarság.
Simicskó István szerint a Magyar Zene Házának épülete és a kiállításai világszínvonalúak, a kultúrán keresztül a nemzeti összetartozást erősítik. A KDNP frakcióvezetője mindenkit arra biztatott, hogy tekintse meg a Magyar Zene Háza állandó és időszaki kiállításait.
Az elmúlt három évben 3,5 millió ember látogatott el az intézmény tárlataira - mondta Simicskó István, aki felidézte, hogy a Magyar Zenen Házát 2022-ben a magyar kultúra napján adták át. Ez az épület méltó hely arra, hogy a magyar kultúrát bemutassa – hangsúlyozta.
Juhász Hajnalka, a KDNP alelnöke emlékeztetett arra, hogy a magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
A kultúra kapocs a generációk között, a magyar kormány támogatásának köszönhetően az elmúlt időszakban 117 kulturális beruházás valósult meg.
"Nekünk az a feladatunk, hogy a következő generációk számára is a magyar nyelv, a magyar irodalom, a művészet szépségét át tudjuk adni"
– hangsúlyozta.
Juhász Hajnalka elmondta, hogy a világon jelenleg 24 Liszt Intézet működik, egy intézet csaknem 100 programot valósít meg évente. A 2017-ben indult Csoóri Sándor Program 2,5 milliárd forintos költségvetésből biztosítja a művészek számára azt, hogy közösséget hozzanak létre határokon innen és túl. A Múzeumok éjszakája program részeként pedig legutóbb már 2900 esemény valósult meg és csaknem 330 ezren regisztráltak az eseményre - sorolta Juhász Hajnalka.
A párt alelnökének ismertetése szerint több olyan program is indult a kultúra támogatására, amely meghatározott korosztályt céloz meg. Ilyen a Lázár Ervin Program, amely lehetőséget biztosít az általános iskolás gyerekeknek, hogy lakóhelytől és szociális háttértől függetlenül évente legalább egy kulturális programon részt vehessenek, és amelyre 3,5 milliárd forintot biztosít a magyar kormány.
Juhász Hajnalka emlékeztetett arra, hogy a 2025-ös évben tartják a Jókai Mór- és a Klebelsberg Kuno-emlékévet az író születésének 200. évfordulója és az egykori kultuszminiszter születésének 150. évfordulója alkalmából, emellett az idei év a magyar tudomány éve is lesz.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
