Semjén Zsolt: a magyar kormány legfontosabb célja a nemzetegyesítés
A magyar kormány legfontosabb célja a nemzetegyesítés - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a csángómagyar közösség helyzetéről szóló konferencián szerdán az Országházban.
2025. május 21. 16:28
A politikus a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat által szervezett tanácskozáson azt mondta: a magyarság integráns, sajátos részét képezi a csángóság.
"Sajátos világ a csángó világ, hiszen olyan őshonos magyar közösség, amely formálisan nem volt a Magyar Királyság része. Ugyanakkor mégsem mondhatjuk, hogy diaszpóra, hiszen nem kivándoroltak, hanem őshonos módon élnek Moldvában" - fogalmazott. Hozzátette: éppen ezért a támogatásoknak is sajátos, speciális formáit kell megvalósítani a csángómagyarság megmaradásához.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott, a magyarság sajátos nemzet. Egyfelől kultúrnemzet, amit mindig is a közös nyelv, a közös történelemtudat és a közös kultúra tartott össze. Másfelől közjogi, politikai nemzet is - magyarázta. Hozzátette: ez is magyarázat arra, hogy a magyarság ilyen mélyen kötődik a Szent Koronához.
A miniszterelnök-helyettes szavai szerint két feladatot kell egyszerre elvégezni, hogy minden nemzetrész megmaradhasson. Az egyik a közjogi egyesítés - jelentette ki. Megjegyezte: ezért volt kulcsfontosságú, hogy olyan állampolgársági törvényt hozzanak, ami kiterjeszthető a csángó magyarokra is. A másik feladat, hogy az identitásunkat meg kell tartani - jelezte.
Kitért arra is, hogy a csángómagyarság identitásának lényegi eleme a katolicitás. Ennek kapcsán úgy fogalmazott: egyfelől kétségtelen, hogy a Katolikus Egyház tartotta meg a csángóságot, de másfelől "az egyház szégyene, ami évszázadokon keresztül történt Moldvában az olasz papocskák általi elrománosítással."
Semjén Zsolt komoly előrelépésnek nevezte, hogy ma már van magyar mise Csángóföldön, és köszönet mondott azoknak a magyar papoknak, akik a nehéz időkben is vállalták, hogy átmennek misézni Moldvába.
A miniszterelnök-helyettes rámutatott arra is, hogy óriási előrelépés történt az oktatás megerősítése terén is: sok magyar ház épült, kollégiumi hálózat, ösztöndíjrendszer és különböző iskolán kívüli programok segítik a csángómagyarság megmaradását. Mint mondta, mindennek köszönhetően Csángóföldön nőtt a magyarság létszáma, nőtt a magyar intézményekbe járók létszáma, ami "példaértékű az egész magyar nemzetpolitika tekintetében."
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
