Semjén Zsolt a Nemzeti Összetartozás Napján: Trianont nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni
Június 4-e a gyász, a tanulságok levonásának és a megmaradás büszkeségének napja; a nemzeti összetartozás napjának tanulsága az, hogy a nemzetcsonkítás fájdalmát nemzet- és országépítéssel lehet meghaladni - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerdán Szarvason.
2025. június 4. 14:38
A nemzetpolitikáért felelős miniszter a történelmi Magyarország közepét szimbolizáló emlékműnél kifejtette, június 4-e saját kettősséget hordoz: egyrészt Trianon gyásznapja, másrészt a nemzeti összetartozás ünnepe is.
Emellett a tanulságok megértésének napja is: meg kell érteni, mi vezetett Trianonhoz, és le kell vonni a nemzet jövőjére vonatkozó tanulságokat. És a büszkeség napja is, hiszen túléltük Trianont, annak ellenére, hogy Trianonban azt akarták, hogy ne éljük túl, és ez erőt ad a jövőre is - hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Emlékeztetett,
a trianoni békediktátummal Magyarország területének kétharmadát, a lakosság felét elcsatolták, és minden harmadik magyar idegen impérium alá került. Mindezt két dologgal indokolták, és vannak, akik indokolják a mai napig, de egyik sem igaz - fűzte hozzá. Az első az, hogy Magyarország robbantotta ki az első világháborút, pedig Magyarországnak semmilyen területi követelése nem volt, nem is volt érdeke a háború, hiszen a területszerzéssel veszélyeztette volna a magyar többséget a Magyar Királyságban, Tisza István miniszterelnök határozottan ellenezte is háborúba való belépést
- szögezte le.
A második az, hogy rosszul bántunk a nemzetiségekkel. Valójában azonban az akkori viszonyok között az Osztrák-Magyar Monarchia - és azon belül a Magyar Királyság - sokkal nagyvonalúbban bánt a nemzetiségekkel, mint más korabeli országok, és összehasonlíthatatlanul jobban, mint az utódállamok az ottani magyarsággal - jelentette ki.
A politikus szerint Trianonról az volt a hivatalos verzió, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiát és különösen a Magyar Királyságot az utódállamok etnikai egységesítése miatt kellett szétverni.
Ám ez sem igaz: Nagy-Romániában a románok aránya 63 százalék volt; Csehszlovákiában a csehek aránya a morvákkal együtt sem érte el az 50 százalékot; a Felvidéken a szlovákok aránya 48 százalék volt; Jugoszláviában a szerbek aránya 40 százalék volt. Ezzel szemben a Magyar Királyság területén a magyarok etnikai aránya több mint 54, a magyarul beszélők aránya 64 százalék volt - fejtette ki.
Semjén Zsolt szerint Trianonhoz egy "ív vezetett": Jászi Oszkár liberális, nemzetietlen propagandája készítette elő Károlyi Mihálynak azt a "hazaáruló és alkalmatlan kormányát", amely "szétrohasztotta a magyar államot, szétverte a hadsereget".
Ez vezetett aztán Kun Béla kommünjéhez, a bolsevik rémuralomhoz, majd ez így mind együtt Trianonhoz - közölte. "A háború elvesztésének" vonatkozásában pedig látnunk kell, hogy a román betörést leszámítva Magyarország területén nem voltak idegen katonák - jegyezte meg.
Semjén Zsolt szerint ennek az a tanulsága, hogy "a külső ellenségeinkkel még csak megküzdünk valahogy, ha a belső ellenséget féken tudjuk tartani".
A miniszterelnök-helyettes arról is beszélt, hogy mit kell tenni. Mint mondta, az önfeladás nem vezet sehova, soha nem engedhetjük el a kezét "a határon túlra szakadt véreinknek"; de a "forrófejű nagyotmondás, a mindent vissza retorikája is irreális".
Mivel Magyarország kultúrnemzet és Szent István óta alkotmányos nemzet is, fontos a közjogi egyesítés, amely a magyar állampolgárság megadásával volt lehetséges a külhoni magyaroknak.
Mára 1,2 millió nemzettársunk vált honfitársunkká, polgártársunkká, ez a ma adható válasz Trianonra
- mondta Semjén Zsolt.
Hodálik Pál (Fidesz-KDNP), Szarvas város polgármestere ünnepi beszédében elmondta, a Magyarország részekre szakadását szimbolizáló emlékművet 1939-ben állították, olyan időben, amikor nem volt divat megemlékezni Trianonról.
Hozzátette, a szarvasiak számára ez egy különleges hely, minden nap látják, minden nap érezhetik a 105 éve történtek tragédiáját.
Melis János címzetes főjegyző, a Történelmi Emlékút Közalapítvány elnöke szerint a négyszárnyú szélmalmot ábrázoló emlékműről - amelynek helyét 1880-ban Mihálfi József főgimnáziumi tanár mérte ki és amelyet 2011. november 7-én a kormány történelmi emlékhellyé nyilvánított - mindenki tudja, hogy az Magyarország közepét jelzi. "Ilyen szakrális hely sehol sem emelkedik az országban" - mondta.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.
Gulyás Gergely az államalapítás napja alkalmából tartott, kitüntetések átadásával egybekötött ünnepségen arról beszélt, az ünnep jó alkalom arra, hogy számba vegyük a távlatokat, az eredményeket, feladatokat, ráadásul a magyar állam esetében évezredes távlatról beszélhetünk.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
