A magyar kormánynak a magyar érdek a legfontosabb, ezért indít véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról – mondta a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.
2025. március 10. 14:13
Menczer Tamás hangsúlyozta: „problematikus kérdés”, hogy az Európai Bizottság és az Európai Unió vezetői, akiknek a tagokat és a tagok érdekeit kellene képviselniük, egy olyan ország érdekeit nézik, amely nem a közösség tagja. Magyarország számára nem Ukrajna az első, hanem Magyarország – szögezte le. Kiemelte: Ukrajna uniós tagsága súlyos veszélyekkel járna, az agrárpénzek és a kohéziós források „mennének Ukrajnába”. Az elmúlt években „iszonyatos mennyiségű” fegyver érkezett Ukrajnába, amelyeknek egy részéről nem lehet tudni, kinél van, emellett a szervezett bűnözés is súlyos kihívás.
Mindezeken felül plusz befizetést várnak a tagországoktól, így Magyarországtól is – mondta, hozzátéve, hogy jelenleg az asztalon van egy olyan javaslat, amely szerint Magyarországnak évente 200 milliárd forintot kellene még pluszban befizetni. Mindezekből látható, hogy a brüsszeli bürokraták és politikusok, vezetők egyrészt háborúpártiak, másrészt be akarják hozni Ukrajnát az EU-ba – hangoztatta. Menczer Tamás szerint ugyanis „ha bevallanák, hogy tévedtek, ha bevallanák, hogy rossz döntéseket hoztak, akkor vállalniuk kellene a politikai következményeket. Például távozniuk kellene a pozíciójukból, le kellene mondani, és ezt nem akarják, ezért inkább még nagyobb sebességgel mennek a rossz irányba.”
Donald Trump amerikai elnök többet tett egy-másfél hónap alatt a békéért, mint ezek az emberek három év alatt – mondta. A kommunikációs igazgató kiemelte, hogy a magyar emberek döntése a kormányt mindig kötelezte és kötelezi most is. Az Ukrajnáról szóló véleménynyilvánító szavazás ilyen értelemben hasonló a nemzeti konzultációkhoz vagy akár egy népszavazáshoz is a lényegét illetően, ami az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, amikor majd Brüsszelben tárgyal, akkor azt tudja mondani, hogy nemcsak a magyar kormányt, hanem a magyar emberek döntését képviseli. Orbán Viktor kiáll a magyar érdekekért, és ha a magyar emberek ott vannak mögötte, akkor ő ehhez elég erős is – fogalmazott.
Menczer Tamás a Brüsszelből érkező korrupt források felderítéséről azt mondta, hogy „amit látunk, az a nyugati világ legnagyobb korrupciós botránya”, három forrásból fizettek, amerikaiból, brüsszeli forrásból és Soros-forrásból. Amerikában a USAID-en keresztül nagyságrendileg ötvenmilliárd dollárt, mintegy húszezermilliárd forintot szántak „derék demokrata amerikai barátaink arra, hogy a világot befolyásolják, ebből jutott nem kevés Magyarországra is”. Ehhez jönnek a brüsszeli pénzek és Sorosék. „Sorosékkal húsvétig igyekszünk mi magunk is elbánni”, de a Brüsszelből érkező forrásokat is igyekeznek feltárni – mondta. Kijelentette: mindent megtesznek, hogy alaptörvényi és alsóbb törvényi szabályozási szinten is „a guruló dollárok és eurók” útját elzárják, és az ne történhessen meg, hogy külföldi érdekeket képviselve dolgoznak itt magyar emberek a magyarokkal szemben és a magyarok ellen.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.