A „civil parlament” ülését Harrach Péter, az MKDSZ elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az MI máris beláthatatlan változásokat hozott. „Félni kell az MI-től? Nem, de az embertől igen” – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus, aki ennek kapcsán a katolikus egyház társadalmi tanítását is felidézte.
2024. november 28. 18:03
Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai karának dékánja – kdnp
A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) 27. alkalommal rendezte meg a Keresztény Civil Szervezetek Országos Fórumát, a Parlament Felsőházi termében, amelynek levezető elnöke Strommer Pál, a Piarista Diákszövetség elnöke volt. „A mesterséges intelligencia (MI) kétélű fegyver” című rendezvény középpontjában a legújabb technológia etikai, egészségügyi és szabályozási kérdései álltak. A „civil parlament” ülését Harrach Péter, az MKDSZ elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy az MI máris beláthatatlan változásokat hozott. „Félni kell az MI-től? Nem, de az embertől igen” – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus, aki ennek kapcsán a katolikus egyház társadalmi tanítását is felidézte.
Hollik István országgyűlési képviselő (KDNP) szintén az új technológia etikai és szabályozásai dilemmáit emelte ki, „megkérdezve” magát a mesterséges intelligenciát is. A kereszténydemokrata politikus szerint nemzeti érdekünk, hogy a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőséget kiaknázzuk, de arra is oda kell figyelni, hogy a társadalmi veszélyeit ki tudjuk védeni. Ebben a Kereszténydemokrata Néppárt kezdeményező szerepet vállal – hangsúlyozta.
A konferencia szakmai előadói közül Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai karának dékánja általánosságban ismertette a mesterséges intelligencia vagy gépi tanulás működését, külön kitérve az erkölcsi és filozófiai megfontolásokra.
Dr. Dringó-Horváth Ida egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem Oktatásinformatikai Továbbképző Központjának vezetője az MI oktatási összefüggéseiről beszélt, különös tekintettel a felsőoktatásra.
Dr. Tóth András habilitált egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem újonnan felállított Digitális és Technológia Tanszékének vezetője a közösségi média térhódításáról, és abban a mesterséges intelligencia szerepéről tartott előadást.
Dr. Oberfrank Ferenc, az MTA Köztestületi Igazgatója, egyetemi docens arról beszélt, hogy a mesterséges intelligencia hogyan tudja szolgálni és rombolni az egészségünket.
Dr. Prószéky Gábor Széchenyi-díjas programtervező matematikus, egyetemi tanár, a Nyelvtudományi Központ főigazgatója a mesterséges intelligencia és a nyelv kapcsolatáról tartott érdekfeszítő előadást.
Tahyné Dr. Kovács Ágnes egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi- és Versenyjogi Tanszékének tudományos főmunkatársa a mesterséges intelligencia jogi szabályozásának dilemmáit ismertette, európai uniós kitekintéssel.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.