Jézus a végsőkig elmenő szeretet példáját hagyta ránk
Veres András megjegyezte: a mai média világában pár másodpercre lehet az emberek figyelmét lekötni, de az Istennel való kapcsolat nem lehet egy pillanatnyi élmény része, az tartós, mély figyelmet igényel.
2025. április 18. 08:29
Esztergom, 2025. április 17. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az utolsó vacsora emlékére nagycsütörtöki szentmisét celebrál az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban 2025. április 17-én. MTI/Kovács Attila
Jézus az utolsó vacsorán a végsőkig elmenő szeretet példáját hagyta ránk - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában nagycsütörtök este.
Kiemelte, a nagycsütörtök esti misén "szentségi erővel" jelenik meg az utolsó vacsora emléke, az eucharisztia alapítása és a lábmosás eseménye.
Jézus azzal, hogy az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát, a "végsőkig elmenő szeretet példáját hagyta ránk", az eucharisztiában pedig "itt marad mellettünk", "erőforrásunk lesz az idők végéig", hogy legyen erőnk követni példáját és tanítását.
Homíliájában Erdő Péter arról beszélt: a nagycsütörtök esti szertartás több, mint egy közös emlék felidézése, a misén jelenvalóvá válik az utolsó vacsora "mélysége, tartalma, átlényegítő ereje". Ezen a misén "három fő titkot ünneplünk": az Oltáriszentség alapítását, az egyházi rend szentségének alapítását és a testvéri szeretet parancsát - mondta.
A bíboros kitért arra: már maga az utolsó vacsora is emlékezet volt, a jövőt megjelenítő emlékezet. Jézus ugyanis a keresztre feszítése előtt mondta, kezébe véve a kenyeret és a bort, hogy "ez az én testem, mely értetek adatik", illetve, hogy "ez az én vérem, mely értetek kiontatik". Jézust még nem feszítették keresztre, mégis, már feláldozott testét és vérét adta a tanítványoknak.
Az isteni örökkévalóság szférájából hangzottak szavai, ahol a terv, az esemény és a hatás egyetlen isteni mindentudásban, számunkra elképzelhetetlen módon egységet alkot. Ahol egyesül a múlt, a jelen és a jövő. Az utolsó vacsora tehát túllép az egész anyagvilág keretein, megvilágítja, értelmezi és egy étkezés közösségében számunkra is érzékelhetővé teszi Krisztus megváltó halálának titkát - tette hozzá a bíboros.
A szertartáson Erdő Péter megmosta 12 hívő lábát.
A mise végén az Oltáriszentséget a bíboros a téli kápolnába vitte, ahol kíséretével csendben imádkozott előtte. A szertartás végén minden díszt eltávolítottak az oltárról, arra emlékeztetve, hogy Jézust megfosztották ruháitól.
A hívek csendben, elbocsátás nélkül távoztak a templomból.
Az elcsendesedés és a lélekkel való foglalkozás
Az elcsendesedés és a lélekkel való foglalkozás fontosságáról beszélt húsvéthoz kapcsolódóan Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában csütörtök este.
A nagykedden rögzített műsor elején Veres András hangsúlyozta: a karácsony és a húsvét megszólítja a kevésbé vallásos embereket is, ez annak a jele, hogy szeretnének ők is Istennel és benne hívő emberekkel találkozni.
Steinbach József szerint a magyar társadalomban is lecsapódik a nyugati jelenség, hogy túlhajszoltak vagyunk, ugyanakkor - mint mondta - látja a vágyakozást is az emberekben az isteni örömhírre.
Arról, hogy a népszámlálási adatok szerint csökkent a hívők száma, Veres András is úgy vélekedett: több ma a vallástalan ember, mint tíz-húsz éve. Sokat kell tenni az elkövetkező időben azért, hogy háttérbe szorítsák a "nem divatos vallásosnak lenni" szemléletet, és a vallásos emberek nyíltan is merjék felvállalni a maguk véleményét - emelte ki. Hozzátette: a vallásos emberek ugyanis minden társadalomban építő tagok.
Steinbach József szerint a népszámlálási adatok tükröt mutatnak, ami figyelmeztetés a református és más történelmi egyházak számára is. Fontosnak nevezte azt is, hogy a fiatalokhoz is tudjanak szólni az egyházak.
Veres András megjegyezte: a mai média világában pár másodpercre lehet az emberek figyelmét lekötni, de az Istennel való kapcsolat nem lehet egy pillanatnyi élmény része, az tartós, mély figyelmet igényel.
A közbeszéd állapotáról a katolikus püspök úgy fogalmazott: amikor olyan beszédek hangoznak el, amelyekből árad a gyűlölködés, nehéz megszólalni a szeretet hangján. A református püspök elkeserítőnek és katasztrofálisnak nevezte a közbeszéd színvonalát, főleg az online felületeken, amely ellen az egyháznak szólnia kell.
A műsor második felében a nagyheti felkészülésről szólva Steinbach József az elcsendesedés fontosságáról szólt, mint mondta: Isten visszaadta nekünk Krisztus feltámadásában a szépséget, a szépségben való gyönyörködést, a szép élet lehetőségét, mert legyőzött minden rútságot.
Veres András szerint túlzottan materializáltuk az ünnepeinket, a húsvét is az evés-ivásról szól, a bevásárlócsarnokok vannak tömve, és nem a templomok. Legyünk visszafogottabbak, ne annyira a külsőségekre fordítsuk a figyelmünket, a testünk mellett a lelkünkkel is foglalkozzunk - tanácsolta.
A kereszt jelentéséről szólva a református püspök a megtartatás, a megváltás csodájáról beszélt, arról, hogy a kereszthez minden terhet, minden bűnt, mindent, ami nyomaszt letehetünk. A függőleges szára mutatja, hogy van út Istenhez, a vízszintes pedig azt, hogy van út egymás felé
- mutatott rá.
A katolikus püspök hangsúlyozta: a kereszt nem egyszerűen egy bizsu vagy ékszer, a kereszt a megváltás szimbóluma. A régi világban nagyobb tisztelete volt, úton-útfélen állítottak kereszteket és minden család otthonában ott volt a feszület. Apor Vilmos jelmondata volt, hogy a kereszt az erőset szelídíti, a gyengét erősíti - elevenítette fel.
A szenvedőkhöz az egyház mindig nagy alázattal fordul - mondta Steinbach József, aki szerint az irgalom kultúrájára van szükség, mert valahol mindannyian szenvedünk.
Veres András pedig az együttérzés jelentőségéről szólva megjegyezte: Ferenc pápáért aggódva amellett, hogy imádkoztak érte, önmagukba is láthattak a hívők.
A nagyhét eseményeire készülni lelkészként is fárasztó, azonban olyan öröm a szolgálat, hogy az mindenért kárpótol - emelte ki a műsor végén Steinbach József.
Veres András is egyetértett ezzel, és azt mondta, hogy a hamvazószerdát követő negyven nap átélésével az ember erős várakozással érkezik, a papság számára a húsvéti liturgia a vigília csúcsa.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.