Hisztériakeltés mint fegyver az információs háborúban
Az államfőnek nem biztos, hogy szóba kellene állnia egy uszító, hergelő, s főleg bomlasztó, diktátori hajlamokkal „megáldott” figurával, akinek az országban semmilyen valós politikai hatalma nincs (csak Brüsszelben vannak képviselői, igaz, azok is „agyhalottak”) – veti fel Kövesdi Károly.
2025. január 6. 00:09

Információs háború indult hazánk ellen, s ebben az ellenoldali fél hatást gyakorolt. Kövesdi Károly Európa-érmes újságírónak tett föl kérdéseket a Gondola.

– Szerkesztő úr, a korrupt brüsszeli szélsőség megbízottjai eredményt értek el a hazánk ellen indított információs háborúban, tematizálni tudták a közbeszédet, a hazafias politikusok is az agyrém előrehozott választásról beszélnek. Miért bénultak le a kormányzati oldal agyonfizetett politológusai?

– Csoda lenne, ha nem érnének el eredményt annyi munícióval és arzenállal, amennyi a rendelkezésükre áll. Pontosabban: amennyit az Európai Néppárt árulásának köszönhetően meg tudtak kaparintani. A hadviselés tudjuk, hogy nem most kezdődött, csak az eurolibernyákok újabb fejezetet nyitottak a magyar kormány ellen. Találtak egy soros megmondóember Pétert (akit meglehet, maguk neveltek ki korábban, hiszen M. P. már korábban ott forgott Brüsszelben), és a közösségi platform nevű pöcegödör fedelének nyitogatásával könnyen teli lehet böfögni az étert, hogy elhitessék, valamiféle kormányváltó hangulat van Magyarországon. A kormányváltó hangulatok jönnek-mennek, a kormány pedig a kétharmados felhatalmazással irányítja az országot. A törvényhozás működik, az ország a rengeteg kihívás és szorongatás (eurómilliárdok jogtalan visszatartása, egész Európa ellenünk hangolása, a nemzeti valuta padlóba döngölése) dacára nem csődölt be, amit nagyon szeretnének. Nincs itt semmi látnivaló. Ilyen alapon bárki bekiabálhat, hogy előrehozott választásokat kéne tartani, mert ő úgy gondolja. Hogy a politológusok miért fagytak le, őket kellene kérdezni.

– Egy szélsőséges figura provokálni tudta az államfőt, Sulyok Tamás válaszolt a neki szóló nyílt levélre, s a hisztériakeltő ezt kihasználva azonnal lemondásra szólította fel. Az újévi beszéd ejtése mellett ez a második nagy hibája volt a köztársasági elnöknek: miért nem talált a mostaniaknál jobb tanácsadókat?

– Az újévi beszéd elmaradásának okát nem ismerem, nem is tisztem azt – illetve annak az elmaradását – kritikával illetni. Ennél fontosabbnak tartom, hogy nem szabadna feladni azt az Orbán Viktor által megfogalmazott premisszát, hogy az ellenféllel a saját eszközeinkkel kell harcolni. Ha hozzájuk igazítjuk a harcmodort, könnyen alulmaradhatunk. (Ez lehet akár ezeréves tapasztalat.) Az államfőnek nem biztos, hogy szóba kellene állnia egy uszító, hergelő, s főleg bomlasztó, diktátori hajlamokkal „megáldott” figurával, akinek az országban semmilyen valós politikai hatalma nincs (csak Brüsszelben vannak képviselői, igaz, azok is „agyhalottak”), mert hiába kiabál valaki nagy hangon, attól még nem biztos, hogy az ereje is nagy. A tanácsadói testülettel egyébként nem ez az első botlás (Varga Juditné is ennek köszönhetően ugorhatott elő a kalapból), talán érdemes lenne kielemezni. Csak az Isten szerelmére, ne politikai elemzők elemezzék azt ki.

– Az új ellenzéki gócpont az előző - azóta is luxuskörülmények között élő - államelnök hibájából jött létre, most a jelenlegi államfő hibájából van megerősödőben. Miután Áder János 10 éven át hibátlanul teljesítette az egyébként könnyű köztársasági elnöki feladatokat, most miért következett be a színvonalesés, sőt -zuhanás?

– Áder János idejében az eurolibernyákok támadása még nem volt ennyire turbulens, ami, a türelmetlenségük elhatalmasodásával, csak fokozódni fog. Ugyanakkor, mivel Magyarországon nem elnöki rendszer van, hanem parlamentáris (köztársasági) államforma, nehéz lenne az államfőn számonkérni, amit szerkesztő úr a kérdésben fölvetett. Képzeljük el, mi lenne Magyarországon, ha olyan kapkodó lenne az elnök, mint Franciaországban, ahol Emmanuel Macron futószalagon nevezgeti ki az újabb és újabb kormányfőket, akiknek már kinevezésük pillanatában sejteni lehet a korai bukásukat. Mindenesetre nem tudom megválaszolni, mi okozhatta a színvonalzuhanást, de a tanácsadók alkalmatlansága és a Brüsszelből indított támadások közt talán sejteni lehet némi összefüggést. Ámbátor ez már összeesküvésként hangozhat.
Ami viszont már nem összeesküvés-elmélet: teljesen mindegy, ez az új zsebdiktátor milyen mentális állapotban van, de ha ne adj´ Isten egy elégedetlen réteg hatalomra segítené, a pusztító balliberális globalista társaság fészkelné be magát a hatalomba, és őt is marionettbábuként használná. Az Magyarország szuverenitásának a végét jelentené.

Molnár Pál

 

Gondola
Címkék:
  • Továbbra is zéró szinten a hazai klubfutball
    Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
  • Augusztus 20. a magyar nemzet egyik legősibb és legfontosabb ünnepe
    Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
  • Alaszkai csúcs - Donald Trump: sikerült igazán jó előrelépést elérni
    "Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
  • Hollik István a gyermekek digitális védelméről szóló törvényjavaslatot nyújtott be
    Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
  • Komjáthy György 91
    A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.
MTI Hírfelhasználó