A párharcot egy remek váltás döntötte el, ugyanis Kónya Zsófia olyan lendülettel lökte be Bácskait, hogy utóbbi már lengyel riválisa előtt tudott befordulni a kanyarba. Az olaszok utolérésére nem volt esély, így a magyar női váltó ezüstérmet ünnepelhetett.
2025. január 18. 23:24
Az ezüstérmes Bácskai Sára Luca, Kónya Zsófia, Jászapáti Petra, Sziliczei-Német Rebeka és Somodi Maja (b-j) a női 3000 méteres váltó versenyszám döntőjének eredményhirdetésén, a rövidpályás gyorskorcsolya Európa-bajnokságon a drezdai Joynext Arénában 2025. január 18-án. MTI/Koszticsák Szilárd
A magyarok ezüstérmet nyertek a nők 3000 méteres váltóversenyében a rövidpályás gyorskorcsolyázók drezdai Európa-bajnokságának szombati napján.
A fináléra természetesen bekerült a magyar négyesbe Jászapáti Petra, aki Sziliczei-Német Rebekát váltotta, így az 1000 méter ezüstérmese mellett Kónya Zsófia, Bácskai Sára Luca és Somodi Maja szerepelt. Eleinte a lengyelek diktálták a tempót, a magyarok harmadik helyen "utaztak", majd visszacsúsztak a negyedik helyre. Bácskai szép előzésével egy pillanatra két pozíciót is javított, de végül csak a hollandok maradtak a magyarok mögött, ráadásul a címvédőnél Selma Poutsma el is esett. Ekkor már az olaszok diktálták a tempót az élen és elsősorban az ezüstéremért alakult ki nagy harc a magyarok és a lengyelek között. A párharcot egy remek váltás döntötte el, ugyanis Kónya Zsófia olyan lendülettel lökte be Bácskait, hogy utóbbi már lengyel riválisa előtt tudott befordulni a kanyarba. Az olaszok utolérésére nem volt esély, így a magyar női váltó ezüstérmet ünnepelhetett.
A magyarok második dobogós helyüket szerezték a drezdai kontinensviadalon, előzőleg Jászapáti Petra második lett 1000 méteren. A női váltó ezt megelőzően két éve nyert medált, akkor ezüstérmesként zárt.
Az ezüstérmes a Jászapáti Petra, Kónya Zsófia, Bácskai Sára Luca és Somodi Maja (b-j) a női 3000 méteres váltó versenyszám döntőjének végén, a rövidpályás gyorskorcsolya Európa-bajnokságon a drezdai Joynext Arénában 2025. január 18-án. MTI/Koszticsák Szilárd
A drezdai Eb-n vasárnap a férfiak 1000 méteren, a nők a legrövidebb és leghosszabb egyéni távon versenyeznek, majd a kontinensviadal a férfi és a vegyes váltók küzdelmeivel zárul.
Eredmények:
3000 méteres női váltó, Európa-bajnok:
Olaszország (Chiara Betti, Elisa Confortola, Arianna Fontana, Gloria Ioriatti) 4:11.703 perc
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A nyár elején több mint harmincezer karkötőt osztottak szét Magyarországon és Kárpát-medence szerte, a hétvégi budapesti rendezvényre pedig ötvenezer darabbal érkeztek. "A kis szalag vékony, de eltéphetetlen, amely identitásunkat, összetartozásunkat és a jövőbe vetett reményünket jelképezi" - fogalmazott Závogyán Magdolna.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
