Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Európának még az országunknál szerencsésebb részein sincs ilyen széles léptékű, alapellátástól a kórházi ellátásig biztosított külön gyermekgyógyászat, illetve nem sok ország mondhatja el magáról, hogy védőnői és gyermekorvosai is vannak.
2024. november 14. 15:54
Rátvári Bence – MTI/Archív
A költségvetés 330 milliárd forintos többlettel számol az egészségügy terén, így 3717 milliárd forint jut összességében a gyógyításra 2025-ben - mondta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön a Magyar Gyermekorvosok Társasága orvosszakmai és tudományos kongresszusának megnyitóján, Debrecenben.
Rétvári Bence a Házi Gyermekorvosok Egyesületével közös, mintegy 650 résztvevőt számláló és csaknem 300 előadást felvonultató háromnapos esemény megnyitóján kiemelte, hogy egy nemzet nagysága nem mennyiségi, hanem minőségi jelző, ami a magyarokra azért is igaz, mert az orvoslásban az ispotálytól a szuper kórházakig mindig voltak olyan kiváló emberek, akik a korukban meg tudták újítani, újra tudták szervezni gyógyító területüket.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Európának még az országunknál szerencsésebb részein sincs ilyen széles léptékű, alapellátástól a kórházi ellátásig biztosított külön gyermekgyógyászat, illetve nem sok ország mondhatja el magáról, hogy védőnői és gyermekorvosai is vannak.
Ezt azonban nem csak fenntartani, hanem fejleszteni is kell - mondta, hozzátéve: éppen ezért a jövő évi költségvetés egy 330 milliárd forintos többlettel számol az egészségügy területén, így 3717 milliárd forint lesz, amit erre a célra lehet fordítani. Ez az összeg 15 évvel ezelőtt a költségvetésben 1198 milliárd forint volt - ismertette.
Kiemelte, bízik benne, hogy ebből a már zajló és tervezett fejlesztésekre is jut.
Rétvári Bence kifejtette, hogy a fejlesztések, újítások terén méltán büszkék lehetünk a 10 éve zajló ingyenes HPV elleni védőoltásra, amelyet 425 ezer diák kapott meg eddig, de büszkeség az is, ami a gyermekkórházakban történik, így példaként említette a Heim Pál Gyermekkórházban zajló fájdalommentes infúzió és a tű nélküli oltásbeadásokat, vagy a robotterápiás gyógytornát a Bethesda Gyermekkórházban.
A gyermekgyógyászat minden szegmensét átölelő kongresszus megnyitóján tartották a Magyar Gyermekorvosok Társaságának tiszteletére a Magyar Nemzeti Bank centenáriumi emlékérmének és a Magyar Posta Zrt. centenáriumi emlékbélyegének kibocsátó ünnepségét is, utóbbi 35 ezer példányban került forgalomba, 255 forintos névétéken.
A Magyar Gyermekorvosok Társasága fennállásának 100. évfordulóját ünnepli a százéves Debreceni Gyermekklinikával, a százéves Pécsi Gyermekklinikával, az ötvenéves Gyermekneurológiai Társasággal, valamint a Házi Gyermekorvosok Egyesületével, a tanácskozást az évfordulók alkalmával szervezték meg centenáriumi eseménysorozat részeként.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.