A Mol Poliol Komplexum az egész régió vegyiparában új fejezetet nyit, hiszen egy csúcstechnológiával működő, automatizált üzemcsoport, a magyar vegyipar ezzel "felkerült a vegyipar világtérképére".
2024. május 14. 16:35
A Mol Poliol Komplexum Tiszaújvárosban az átadás napján, 2024. május 14-én. MTI/Koszticsák Szilárd
Ipar nélkül nincs Európa és nincs Magyarország sem, és a Molnál úgy hiszik, hogy csak egy szuverén és versenyképes iparral tudnak erősek maradni - mondta a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója kedden a Mol Poliol Komplexum tiszaújvárosi átadóján.
Hernádi Zsolt köszöntőjében kiemelte, "a legújabb kori Magyarország egyik legnagyobb iparfejlesztését" adták át a városban. Hozzátette, hogy az elkészült beruházás a cégcsoport történetének legnagyobb organikus beruházása, amely 1,3 milliárd euróból valósult meg.
Hernádi Zsolt ismertette, a magyar kormány mintegy 131 millió eurós támogatással és társasági adókedvezménnyel segítette a beruházást, így az iparfejlesztés mellett új munkahelyek teremtéséhez is hozzájárult.
Szerinte a Mol Poliol Komplexum az egész régió vegyiparában új fejezetet nyit, hiszen egy csúcstechnológiával működő, automatizált üzemcsoport, a magyar vegyipar ezzel "felkerült a vegyipar világtérképére".
Kiemelte, a Mol-csoport lesz a régió első olyan vállalata, amely a nyersolaj kitermelésétől a poliol előállításáig "egy kézben tartja a műanyaggyártás értékláncát", ezzel a jövő ellátásbiztonságát és az ország szuverenitását is megtudták erősíteni. Hozzátette, az építkezést levezénylő Thyssenkrupp igazi környezetkímélő, innovatív technológiát vitt Tiszaújvárosba, emellett Százhalombattán egy modern kutatási- és fejlesztési központ is felépült.
Hangsúlyozta, a céggel "nagy ívű" terveik vannak a hazai gazdaság fejlesztésében és az 1,3 milliárd euróból megvalósult Mol Poliol Komplexum ennek a "nagy utazásnak az egyik kiemelkedő, fényes állomása".
Elmondta, 2010 óta Magyarországon és a régióban a cégcsoport több mint 4 ezermilliárd forintot költött beruházásokra és 2030-ig további 5 ezermilliárd forintot terveznek elkölteni fejlesztésekre.
Hernádi Zsolt Kossuth Lajost idézve úgy fogalmazott, ma is igaz, hogy ipar nélkül a nemzet és Európa is egy félkarú óriás.
Kifejtette: ami 1841-ben a védegylet volt, az ma, 2024-ben a gazdasági szuverenitás, az ipari önrendelkezés és a cselekvőképesség. Hozzátette, az utóbbi két évtizedben az európai kontinens jelentős mértékben veszített gazdasági jelentőségéből.
A háború következményeként kialakult ipari energiaárak, "az erőltetett és sokszor egyáltalán nem ösztönzött klímacélok" és a "hanyatló gazdaságpolitika" következtében az európai ipar versenyképessége rohamosan romlott - jegyezte meg.
Hernádi Zsolt hangsúlyozta, a Molnál nem hiszik, hogy ipartalanítani kellene Európát és fontosnak tartják Kossuth Lajos gondolatmenetének folytatását és aktualizálását. Hozzátette, Európának "nagyon nagy szüksége lenne" egy ipari védegyletre és arra, hogy a politikusok vegyék észre, mit is jelent a "teremtő munka".
Hernádi Zsolt úgy fogalmazott, amikor az elkészült beruházásra tekint, nemcsak azt látja, hogy az a cégcsoport történetének legnagyobb organikus beruházása, hanem azt is, hogy "van remény arra, hogy az európai és a hazai ipar megmenthető legyen".
Úgy fogalmazott, a Mol sikere az ország sikere is és reméli, "folytathatják ezt a történetet", melynek eredménye egy fenntarthatóbb, versenyképesebb és önálló régió lesz, a miniszterelnököt pedig arra kérte, "győzze meg európai kollégáit, támogassák az ipart és együttesét, partnernek tekintsék, ne bűnbaknak" és abban a megoldást lássák, ne a problémát.
Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője köszöntőjében arról beszélt, az átadó napja mérföldkőnek tekinthető a térség életében. Elmondta, a komplexum által előállított poliol az egyik legkeresettebb műanyag-alapanyag, azt az autógyártástól kezdve a bútoriparon át, a ruhaiparon keresztül egészen a hőszigetelésig számos iparágban használják.
Koncz Zsófia úgy fogalmazott a Mol Petrolkémia Zrt. "szerves része" a város életének, a Mol-csoport pedig egy nemzetközileg is elismert vállalat, mely a világon is ismertté teszi a hazai ipart és egyben Tiszaújvárost. Hozzátette, a beruházásnak köszönhetően a város a régió "vegyipari fővárosává vált" és a fejlesztés azt mutatja, a cégcsoport hosszú távon tervez a régióban.
Kiemelte, a kormánnyal azon dolgoznak, hogy az idősek megbecsülése mellett a térségbeli fiatalok a szülőföldjükön tudják elképzelni jövőjüket vagy térjenek oda haza. Ebben "óriási" partnert jelent számukra a Mol, mely "rendkívüli munkát végez" a fiatalok megszólításában is - mondta.
A kormány támogatásával Tiszaújvárosban számos más fejlesztés is megvalósult az elmúlt időszakban, többek között új orvosi eszközöket szereztek be a helyi szakrendelőnek, energetikailag korszerűsítették az általános iskolákat és a szakképzőiskola is folyamatosan fejlesztések alatt áll - mondta.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Munkásságodat a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével (2005) és Czine Mihály-díjjal (2009) ismerték el. Az utóbbi másfél évtizedben Te már odaátra gyűjtöttél érdemeket. (Korábban is azt tetted!) Rád igaz, hozzád illő igehely: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam…” (2Tim 4, 7-8)
Patrick Deneen, a University of Notre Dame professzora, politikai filozófus elmondta, Donald Trump amerikai elnök kemény tárgyalófél, hiszen az üzleti életből érkezett. Az unióval kötött kereskedelmi megállapodáson áttűnik, hogy számára Amerika az első, és a nemzeti preferenciára kell fókuszálni - fogalmazott.
Magyarország, mint a világ tíz legnyitottabb gazdaságának egyike nem érdekelt a blokkosodásban, de érdekelt abban, hogy a nemzetközi intézményrendek kommunikációs csatornaként működjenek - rögzítette dr. Latorcai János.
Soltész Miklós a II. Összmagyar Középiskolás Táborban újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott, a táborban töltött egy hét alatt a fiatalok érezhetik, hogy a nyelv mennyire összeköti őket, érkezzenek akár Észak- vagy Dél-Amerikából, Japánból, Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról vagy az anyaországból.