Tusnádfürdő, 2025. július 26. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k, háttal) előadást tart a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdőn 2025. július 26-án. Mellette Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (b, háttal) és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
 

Orbán Viktor miniszterelnök idei tusnádfürdői beszéde egyszerre volt korszakzáró és jövőbe mutató. A beszéd elején világossá tette: ez volt az utolsó tusványosi előadása a jelenlegi kormányzati ciklusban, jövőre pedig már ciklusnyitó beszédet szeretne tartani. Ez nem csupán időbeli keretet, hanem politikai orientációt is adott a beszéd egészének – a 2026-os választásra való felkészülés jegyében, fő üzenetei egy átgondolt kommunikációs stratégiát tükröznek, amely egyszerre szolgál mozgósító, identitásképző és válságmenedzselő célt.

A 2026-os választás tétje: több mint számháború.

A miniszterelnök egyértelmű célokat tűzött ki a 2026-os választásra: 87 nyertes körzetet, a siker mérhető, a felelősség közös. Bár a belső mérések szerint jelenleg 80 körzet biztosított, Orbán Viktor világossá tette, hogy ennél kevesebbel nem elégedhet meg a nemzeti oldal. A választási felkészülés fő üzenete a nemzeti stabilitás és a háborútól való távolmaradás lesz.

A beszéd retorikájában éles határ húzódott a „nemzeti oldal” és a „külföldről pénzelt ellenzék” között. A határon túli magyarok melletti kiállás, a nemzeti kultúra és szuverenitás védelme, valamint a hagyományos társadalmi értékek képviselete egyértelműen a kormányoldal politikai identitásának megerősítését szolgálták, ezzel történelmi távlatba helyezve a jelen kor és a következő országgyűlési választás súlyát. A kommunikációs hatás szempontjából pedig egyszerű a megkülönböztetés és így érthető kategóriákat teremt, amelyek mentén a választók könnyen el tudják helyezni magukat.

Digitális korszakváltás: új polgári körök, új politikai részvétel Orbán Viktor bejelentette a Digitális Polgári Körök megalapítását, ami a 2002 utáni mozgalmi időszak modernizált verziója, hiszen a világunk megváltozott és folyamatosan változik. Az online tér szerinte egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt: az erőszak, fenyegetés, algoritmikus manipuláció világában a nemzeti oldalnak is saját „digitális lábat” kell építenie. A „digitális honfoglalás” és a „nemzeti algoritmus” kifejezések jól mutatják, hogy a Fidesz–KDNP nem csupán technológiai eszközként, hanem politikai arénaként tekint a digitális világra. Most olyanokat várnak, akik szeretnék építeni az országot és kevésbé harcos attitűddel rendelkeznek. Ez egyrészt modernnek és innovatívnak mutatja a kormánypártot, másrészt lehetőséget teremt a kevésbé konfrontatív, de politikailag elkötelezett szavazók megszólítására. A "digitális honfoglalás" metaforája pedig történelmi párhuzamot von, ami a nemzeti narratívába ágyazza be a technológiai fejlesztést.

Geopolitikai távlat: a világháború előszobájában.

A beszéd középső szakaszában Orbán Viktor drámai világpolitikai helyzetértékelést adott. 2024-ben 184 fegyveres konfliktus zajlott a világban, a nagyhatalmak (USA, Kína, Oroszország) közti rivalizálás erősödik, a szabadkereskedelem korlátozódik, és tömeges migrációs nyomás nehezedik Európára.

Mindezeket a miniszterelnök világháború előjeleinek tekinti. De hozzáteszi, hogy mindezen jelek, nem jelentik a világháború biztos eljövetelét. De ha a jelek sűrűsödnek, akkor erre az esély egyre nő.

„Nem zárkózhatunk be semmilyen blokkba. Egyensúlyt kell tartanunk Kelet és Nyugat között.”

Ebben a környezetben az Ukrajna EU-tagságáért való küzdelem a háborús logika folytatásának tekinthető Orbán szerint. Ezzel szemben Magyarország célja a kimaradás, amelyhez öt feltételt határozott meg: 

- Kiegyensúlyozott külkapcsolati háló, minden nagyhatalommal jó a viszonyunk, kivéve Brüsszel

- Precíziós hadsereg és önvédelem

- Energetikai, hadiipari, digitális és élelmiszer-önellátás

- Oktatás és humán erőforrás-fejlesztés

- Semleges geopolitikai pozíció, blokkfüggetlenség

„A hat hatalmi központból öttel jó viszonyunk van, egyedül Brüsszellel nincs jó viszonyunk.”

Ez a stratégiai ív egyszerre jelenti Magyarország függetlenségének biztosítását és egy alternatív európai jövőkép felmutatását. . A választók számára világos üzenetet közvetít: a kormány nem csak felismeri a veszélyeket, hanem képes is kezelni azokat, stratégiával, tervvel és tapasztattal rendelkezik.

Az EU-val szemben: szuverenista bírálat, békepártiság.

Orbán Viktor beszéde markánsan kritikus hangvételt ütött meg az Európai Unióval szemben.

Szerinte Brüsszel nem a békét, hanem a háborút finanszírozza, elveszítette versenyképességét, és stratégiailag elhibázott lépéseket tesz (pl. Nagy-Britannia kiengedése, Ukrajna beengedésének szándéka). A miniszterelnök szerint Magyarország célja ezzel szemben egy szuverén, gazdag és békepárti nemzet felépítése.

Ebbe illeszkedik az uniós forrásokkal kapcsolatos üzenet is: a támogatások felét már sikerült hazahozni, a másik felét is meg fogja, „különben nem lesz uniós költségvetés”. Az EU-val való vitát Orbán tehát erőpozícióból értelmezi, nem pedig alárendeltként. Megemlíti a Tisza párt álláspontját is, miszerint ők is hazahoznék a maradék EU-s pénzt. Cserébe támogatnák Ukrajna európai uniós csatlakozását, beengednék a bevándorlókat, eltörölnék a rezsicsökkentést és megszüntetnék a gyermekvédelmi törvényt.

Demográfia, migráció, kereszténység – civilizációs vízió.

„Nálunk a kétgyermekes édesanyák életük végéig nem fizetnek adót. Ilyen nincs máshol a világon.”

A beszéd végén a miniszterelnök civilizációs kérdésekre tért át. A demográfiai kihívásokra adott válaszként hangsúlyozta: Magyarország nem a migrációban látja a jövőt, hanem a családbarát politika kiterjesztésében. Példaként említette, hogy sehol máshol a világon nem adómentesek életük végéig a kétgyermekes anyák. A nyugat-európai városokban zajló „lakosságcsere” – ahol például Németországban a diákok 42%-a migrációs hátterű – szerinte az európai identitás felszámolódását jelzi.

„Ha Európa elveszíti a kereszténységét, elveszíti nemzeti jellegét is.”

A keresztény nemzet fogalmát is újraértelmezte: nem teológiai, hanem civilizációs értelemben beszélt róla, és ebből vezette le a genderideológia elutasítását.

A beszéd záró gondolataiban a fiatalokat szólította meg: „megőrizni, ami van; megszerezni, ami kell; nemet mondani, amire nincs szükségünk”.

Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde egyszerre volt kampánynyitó programadó, biztonságpolitikai helyzetelemzés, és civilizációs kiáltvány. A miniszterelnök
következetesen építi a nemzeti oldal jövőképét, amely a béke, a szuverenitás, a digitális önrendelkezés és a keresztény nemzeti identitás négyes pillérére épül.

A beszéd alapját képezi a 2026-os választási kampány központi üzenetének: Magyarország maradjon ki a háborúból – de ne maradjon ki a jövőből. Ez azt is jelenti, hogy a Fidesz nem ragadt le a múltban, hanem képes alkalmazkodni a változó kommunikációs környezethez. A morális és politikai határhúzások stratégiai építése pedig megerősíti a közösségi identitást és mozgósítja a szavazókat. Ideológiai szinten a magyar szuverenitás, keresztény értékvédelem, családpolitika és digitális közösségépítés mentén összpontosul, amely keretbe helyezi az Orbán-kormány hazai és nemzetközi stratégiáját egyaránt.

Dobrai Zoltán
kommunikációs szakember, a Családokért Egyesület elnöke