Minden magyarnak, szülessen akár Sao Paulóban, Melbourne-ben vagy Tokióban, el kell zarándokolnia a Prédikálószékre, a Kékestetőre és a Zengőre. Később a Gerlachfalvi csúcsra, majd a Gór-havasra is.
Utoljára frissítve: 2025. szeptember 5. 19:54
2025. szeptember 6. 05:04
A Visegrádi-hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye, a 639 méteren magasodó Prédikálószék a magyarok kedvenc kilátópontja - derül ki a Csodásmagyarország.hu online kutatásából, amely a legszebb magyarországi kilátópontokról készített listát.
Az MTI-nek pénteken küldött közleményükben kiemelték, hogy a 2198 megkérdezett 40 százaléka választotta első helyre a Dömösön található, Dunakanyarra pazar kilátást biztosító kilátót.
A második helyre Magyarország legmagasabb pontja, az 1014 méteres Kékestető került, amely a szavazatok 14 százalékát gyűjtötte be, amit 10 százalékkal a balatonboglári Gömbkilátó követ.
A tízes listán helyet kapott még a lillafüredi Zsófia-kilátó, Dobogókő, a pécsi tévétorony, és a Salgótarján közelében található Salgó vára kilátópont is. Őket követi a Mátrában található Galya-kilátó - amely augusztus 30-tól immár Thuróczy Lajos, az Országos Kéktúra egyik alapítójának nevét viseli -, a Mecsek legmagasabb pontján található Zengő-kilátó, valamint a János-hegyi Erzsébet-kilátó - írták.
A válaszadók korcsoport szerinti bontását vizsgálva voltak eltérések, de a Prédikálószék minden korosztályban az első helyen szerepel a listán.
A 18-29 évesek körében a második helyre a balatonboglári Gömbkilátó került, Kékestető pedig csak a harmadik lett.
A 65 év feletti korosztályban a Prédikálószéket Dobogókő és a Kékestető követi mint a legszebb kilátó - áll a közleményben.
Kép: A kékestetői tv-torony - Molnár Pál felvétele
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Mert nem csak az a bűnös, aki végül meghúzza a ravaszt, hanem az is, aki a – jellemzően mentálisan sérült embereket – az erkölcsi szakadék mélyére taszítja.
Valódi háborús beszédet mondott szerdán az Európai Parlamentben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke - csak az európai uniós ügyek felelős miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
