Az Európai Unió a háború kitörése óta, tehát úgy, hogy Ukrajna még nem tagja az EU-nak, már legalább 138 milliárd eurós támogatásban részesítette az országot, ez majdnem annyi, mint az Európai Unió egyéves költségvetése, és ez még nem foglalja magában azt a legalább 500-600 milliárd eurós támogatást, ami Ukrajna újjáépítéséhez lenne szükséges - fejtette ki a miniszter.
2025. április 25. 10:38
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter beszédet mond az Alapjogokért Központ és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Central European Summit című nemzetközi konferenciáján a Várkert Bazárban 2025. április 15-én. MTI/Hegedüs Róbert
Nincs pénz Ukrajna uniós tagságára - közölte az európai uniós ügyekért felelős miniszter csütörtökön, Facebook-bejegyzésében.
Bóka János azt írta, hogy Ukrajna Európa egyik legszegényebb országa, a háború kitörése előtti, 2020-as adatok szerint az egy főre eső GDP Ukrajnában 3285 euró volt, míg Magyarországon 14 370 euró, vagyis az ukrajnai érték négyszerese.
Hangsúlyozta, hogy minél szegényebb egy tagállam, annál jelentősebb uniós támogatásban részesül.
Az Európai Unió a háború kitörése óta, tehát úgy, hogy Ukrajna még nem tagja az EU-nak, már legalább 138 milliárd eurós támogatásban részesítette az országot, ez majdnem annyi, mint az Európai Unió egyéves költségvetése, és ez még nem foglalja magában azt a legalább 500-600 milliárd eurós támogatást, ami Ukrajna újjáépítéséhez lenne szükséges - fejtette ki a miniszter.
"Az EU költségvetése azonban nem növekszik, így a magyar embereknek járó támogatások jó része is Ukrajnában kötne ki" - hívta fel a figyelme Bóka János.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.