Belgium nem tartóztatná le Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, ha az országba látogatna
„Szerintem egyetlen európai állam sem tartóztatná le Netanjahut, ha a területükön tartózkodna" - rögzítette Bart De Wever belga szövetségi miniszterelnök.
2025. április 4. 19:45
Bart De Wever - jns.org
Belgium nem tartóztatná le Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, ha az országba látogatna - jelentette ki Bart De Wever belga szövetségi miniszterelnök a VRT televíziós csatornának nyilatkozva.
Arra a kérdésre válaszolva, mit gondol arról, hogy a magyar kormány megtagadta az izraeli vezető letartóztatását, aki ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) adott ki elfogatóparancsot háborús bűncselekmények vádjával, De Wever azt mondta: megérti a döntést.
"Őszintén szólva úgy gondolom, mi sem tennénk másként. Létezik a reálpolitika is. Szerintem egyetlen európai állam sem tartóztatná le Netanjahut, ha a területükön tartózkodna" - tette hozzá.
Az RTBF hírportál emlékeztetett: az előző szövetségi miniszterelnök, Alexander De Croo tavaly ősszel még megerősítette, hogy Belgium végrehajtaná a Netanjahu elleni elfogatóparancsot, ha erre lehetősége lenne. Ezt a pozíciót Maxime Prévot az új belga kormány külügyminisztere február közepén a belga parlamentben megerősítette.
"Meg tudom erősíteni, hogy ha szükségessé válik, Belgium eleget tenne a Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancsnak Netanjahu, valamint Joáv Galant volt védelmi miniszter ellen" - hangsúlyozta Prévot.
Pénteken az ellenzéki pártok bírálták De Wevert. Az Open VLD flamand liberális párt képviselője, Kjell Vander Elst szerint De Wever ellentmond Maxime Prévot külügyminiszternek, aki hivatalos programbeszédében azt ígérte, hogy Belgium "az ICC zavartalan működéséért fog fellépni".
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A kormányfőt kérdezték a tíz évvel ezelőtti, a röszkei határnál történt eseményekről. Elmondta, Röszkénél derült ki, hogy a migránsok nem menekültek, hogy mobiltelefonjaik vannak, hogy összehangolt akcióra képesek, inkább katonai jellegű a mozgásuk és nem pedig a menekültekre emlékeztető, ott derült ki, hogy bankkártyáik vannak, hogy szervezett embercsempész-hálózatok mozgatják őket, és ott derült ki, hogy az egész mögött Soros György civil szervezeteinek hálózata húzódik meg.
A politikai agónia megkezdődött, és az elhúzás helyett felgyorsulni látszik. A józanabbak már azon ügyködnek, hogy legalább a látványos összeroskadást megelőzzék. Igyekeznek Patyomkin falat összemalterozni a látvány eltakarására.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
