Balassi Bálint költészete mind mélyebben behatol az amerikai irodalmi életbe. Eddig két Egyesült Államok-beli költő kapott Balassi Bálint-emlékkardot versfordításaiért, most egy kanadai poéta jelentkezett Balassi-kötettel.
2023. november 11. 22:00
Kép: Monteráli Főkonzulátus
Szerelmes és istenes versek Balassitól – immár kanadai műfordítótól is. 2023. november 9-én hazánk Montreáli Főkonzulátusának szervezésében Balassi-estre került sor. A képviselet rendszeresen szervez Kanada Québec tartományában olyan kulturális eseményeket, amelyek Magyarország művészeti és tudományos értékeit közvetítik a nagyközönség felé.
Kép: Monteráli Főkonzulátus
Ez alkalommal Farkas Endre, magyar születésű, de Montreálban élő magyar költő, író mutatta be a Turret House helyi kiadónál megjelent könyvét, Balassi Bálint magyar költeményeinek angolra lefordított változatait. A kötet címe: ,,Szerelmes és vallásos versek" (Poems of Love and Faith). Az est moderátora dr. Kürtösi Katalin, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritája volt, aki betekintést adott a közép-európai reneszánsz művészetbe, majd Farkas Endre olvasta fel magyarul és angolul a fordításokat a megjelent kötetből.
Az est folyamán a közönség beleláthatott az angol reneszánsz nyelvezetbe és annak a mai ember számára is érthetővé és élvezhetővé ,,varázsolásának" nehézségeibe is.
Kép: Monteráli Főkonzulátus
Az eseményen főként magyar vagy magyar származású érdeklődők vettek részt, de megjelentek a Montreáli Főkonzulátus főbb kulturális kapcsolatrendszeréhez tartozó emberek is. Az eseményre a nagy tekintélyű Sun Life biztosítótársaság igazgatósági termében került sor.
A most kiadott kötet, hasonlóan a tavaly Peter V. Czipott, az idén Balassi-kardot kapott kaliforniai műfordító által alkotottToll és szablya című könyvhöz: kétnyelvű. Azaz mint Kürtösi Katalin professzor asszony fogalmazott: „Az egyik oldalon a magyar eredeti olvasható, a másikon a fordítás. Így olyan olvasók is belepillanthatnak Balassi soraiba, akik már nem jól (vagy nem gyakran) olvasnak magyarul."
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Egy ukrán apa nem vehetett részt a háború elől az Egyesült Államokba menekült, és ott meggyilkolt lánya temetésén, miután az ukrán hatóságok a hadiállapot miatt megtiltották számára az ország elhagyását. A tragédia újra ráirányította a figyelmet arra, mennyire kegyetlen következményekkel jár a háborús jogrend a hétköznapi családok életében.
Albánia történelmet írt: a közbeszerzések felügyeletét egy mesterséges intelligencia kapta meg. Az új „miniszter” neve Diella, ami albánul „napot” jelent - és valóban, a kormány reményei szerint fényt hoz a közélet legsötétebb zugaiba.
A magyaroknak észben kell tartania, hogy az orosz-ukrán háború csak nekünk a legfontosabb ügy, a világnak nem, "a nagyfiúk" nem csak erről tárgyalnak. A világnak más problémái is vannak, amelyek Oroszországhoz köthetőek, közte a világ energiaellátása - mutatott rá Orbán Viktor.