Azbej Tristan: Mi, kereszténydemokraták kiállunk a keresztény örökség és vallásszabadság mellett
Különleges érzés ezen a szent helyen, Jeruzsálem óvárosában megemlékezni a vallásszabadság világnapjáról. A vallásszabadság, a vallások együttélése nemcsak a Szentföldön élőknek, hanem nekünk, magyaroknak is fontos – jelentette ki Azbej Tristan üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár a január 13-án, a vallásszabadság világnapja alkalmából a közösségi oldalára feltöltött videóban.
Azbej Tristan ismerteti, hogy 1568-ban a tordai országgyűlésen foglalták törvénybe a világon először a lelkiismereti és a vallásszabadság jogát. Bár több száz év telt el azóta, sajnos még ma sem mondhatjuk, hogy mindenki szabadon gyakorolhatná a vallás szabadságának jogát üldöztetés nélkül.
„Itt Jeruzsálemben, mint ahogy Magyarországon is, a keresztények szabadon gyakorolhatják a hitüket. De nem mindenhol van ez így. Világszerte ugyanis 360 millió keresztényt üldöznek, és naponta átlagosan 15 embert ölnek meg Krisztusba vetett hite miatt. Különösen aggasztó a helyzet Afrikában, Ázsia egyes országaiban, de már Nyugat Európában is egyre gyakrabban kell a keresztényellenességet elszenvedniük a hitüket megvallóknak – részletezi a szomorú tényeket az államtitkár.”
Végül hangsúlyozza:
„Mi, kereszténydemokraták kiállunk a keresztény örökség és vallásszabadság mellett. A világban üldözött keresztényeket meg kell védeni, az európai keresztény kultúrát pedig megóvni, hiszen nem csak a múltunk, hanem a jövőnk is ezeken az értékeken alapul. Álljunk ki hitünkért és értékeinkért, álljunk ki a keresztény emberek és minden ember vallásszabadságáért!”
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.