europosters

Az Európai Bizottság a 2019 és 2023 között legalább 37 ezer szerződést kötött NGO-kkal 17 milliárd euró (6800 milliárd forint) összegben, a listán rengeteg olyan civilnek mondott szervezet szerepel, amelyek valójában politikai tevékenységet végeztek - jelentette ki Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője keddi sajtónyilatkozatában Strasbourgban, hangsúlyozva, hogy az NGO-k listáját és a támogatási összegeket csak több körös adatigénylés után kapták meg.

Emlékeztetett: korábban mintegy 90 adatigénylést nyújtottak be az Európai Bizottsághoz, amelyekben a szerződések listájára, tárgyára és pénzügyi összegére vonatkozó információkat kértek - az első körben a bizottság az igényléseket elutasította, második körben ismételten benyújtották az adatkérelmeket.

"A szerződések listáját nyilvánosságra fogjuk hozni, mert mindenkinek joga van tudni, hogy mire költik az európai, illetve a magyar adófizetők pénzét" - hangsúlyozta.

Dömötör Csaba szerint amióta megkezdték a küzdelmüket a nagyobb átláthatóságért ezen a téren "az érintettek azt szajkózzak, hogy ez egy példátlan támadás a civil társadalom ellen"

"Éppen ezért érdemes itt egy dolgot tisztázni: az említett szervezetek jelentős része politikai aktivistacsoport" - hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, ezek az NGO-k nem a társadalom egyes csoportjait képviselik, hanem egy szűk baloldali elit érdekeit: a bizottság nézeteit visszhangozzák szerte Európában, gyengítik a tagállamok határvédelmi képességeit, sok esetben perlik őket bevándorlókkal együttműködve, továbbá demokratikusan megválasztott kormányok ellen szerveznek akciókat, liberális ideológiai ügyeket erőltetnek, vagy a gazdák érdekei ellen dolgoznak.

"Ezen szervezetek jelentős része az Európai Bizottság és a tengeren túli szereplők finanszírozásából él, helyben nincsen érdemi társadalmi bázisuk. A liberális politikai akarat tartja őket életben, nem pedig helyben szerveződő társadalmi csoportok"
- mutatott rá, hozzátéve hogy a támogatott szervezetek közül több ezer Brüsszelben van bejegyezve.

Szavai szerint a "nagykoalíció" a jövőben azért lobbizik, hogy az uniós intézmények és az európai adófizetők vegyék át az USAID finanszírozását, amit a magyar kormány nem támogat, mivel ez a hálózat a választók érdekei ellen hat, torzítják a demokráciát, ezért nem bővíteni, hanem leépíteni kell őket.

A képviselő Manfred Webernek, az Európai Néppárt (EPP) elnökének keddi nyilatkozatára reagálva azt mondta: a múlt heti valenciai EPP-kongresszuson határozatot fogadtak el, amely kimondja, hogy fel kell gyorsítani az ukrán csatlakozási tárgyalásokat, meg kell nyitni a fejezeteket még idén, és el kell készíteni az unió belső reformját annak érdekében, hogy az EU készen álljon a következő bővítési körre.

Mindeközben azonban az alapvető kérdések - például hogy ez milyen költségvetési terhekkel járna, hogyan alakítaná át az EU támogatáspolitikáját, milyen közbiztonsági vonatkozása lenne, és milyen hatással lenne az európai mezőgazdaság számára - fel sem merülnek - tette hozzá.

Magyar Péter erre mondja, hogy irreleváns, ami az álprobléma kifejezés napszemüveges verziója - jegyezte meg. "De legalább az aláírásgyűjtések után tudjuk, hogy támogatják az ukrán tagságot, beálltak az itteni sorba. Tisztul a kép, ez is valami" - mondta.

"Weber szerint a magyar kormány ellenkezése a fő probléma. Nem ez a probléma. Az, hogy az emberek feje fölött döntenek ezermilliárdos kérdésekről, anélkül, hogy a következményeket figyelembe vennék. Ezt csinálták a migrációs válság alatt, ezt csinálták a szankciókkal, ezért költöttek el 53 ezer milliárd forintot háborúra, és most ezért erőltetik Ukrajna uniós tagságát"
- hangsúlyozta.

"Mindig van egy tervük, amiről senkit nem kérdeznek meg, de a következményeket mindenkinek viselnie kell" - fogalmazott.

Dömötör szerint "Manfred Weber ennek a politikának a főalakja, Magyarországon pedig vannak hozzá régi-új segédei. Ezt látjuk".

Azzal összefüggésben, hogy Weber sajtónyilatkozatában párhuzamba állította a magyar és az ukrán uniós csatlakozást, a képviselő elmondta: ukrán tagság kérdését teljesen másként kezelik, mint annak idején a visegrádi négyek vagy bármely más kelet-európai ország csatlakozását. "Hosszú évek keserves tárgyalássorozata előzte meg a teljes jogú tagság elérését, amiről sok mindent el lehetett mondani, csak azt nem hogy gyorsítópályás volt" - mutatott rá.

A brüsszeli Jacques Delors Intézet elemzésére hivatkozva hozzátette, hogy a kohéziós források több uniós tagállam esetében 15-22 százalékkal csökkennének. A képviselő szerint nem beszélnek arról hogy milyen hatással lenne Európara ha akkora termőterületek érkeznének az unióba mint a jelenlegi termőföldek egyharmada, ami fenntarthatatlanná tenné az agrártámogatások mostani formáját - ezért akarják csökkenteni a területalapú támogatásokat.

"Magyarország megtette azt a lépést, hogy kikérte erről az állampolgárok véleményét. Itt ezt sohasem merik, mert tudják, hogy elsöprő erejű választ kapnának" - zárta nyilatkozatát Dömötör Csaba.