A román hatóságokhoz intézett, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke által felolvasott dokumentum rámutat, a székelyek a jog és a demokrácia útját járva követelik Székelyföld területi autonómiáját; az európai gyakorlat mintájára, a szubszidiaritás elvét követve maguk akarják intézni az általuk többségben lakott régió ügyeit.
Utoljára frissítve: 2025. március 10. 22:05
2025. március 10. 21:33
Résztvevők vonulnak a székely szabadság napja alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen Marosvásárhelyen 2025. március 10-én. MTI/Kiss Gábor
Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciót fogadott el hétfőn Marosvásárhelyen, a Habsburg-ellenes székely szervezkedés vértanúinak obeliszkjénél a székely szabadság napja alkalmából összegyűlt több száz tüntető.
A román hatóságokhoz intézett, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke által felolvasott dokumentum rámutat, a székelyek a jog és a demokrácia útját járva követelik Székelyföld területi autonómiáját; az európai gyakorlat mintájára, a szubszidiaritás elvét követve maguk akarják intézni az általuk többségben lakott régió ügyeit.
Emlékeztettek, ez nem sérti Románia területi egységét, szuverenitását, a régió más nemzetiségű polgárainak érdekeit, sem az ország alkotmányát.
Arra is rámutattak, hogy Románia adós az Európa Tanácshoz történő csatlakozáskor vállalt kötelezettségek teljesítésével, az autonómiával kapcsolatos ajánlások és határozatok végrehajtásával.
A kiáltvány elfogadói követelték: Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót az SZNT által kidolgozott jogszabálytervezet alapján, és kérték, hogy a román kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról az SZNT-vel és a székely önkormányzatokkal.
Kérték továbbá, hogy Bukarest támogassa az SZNT múlt héten benyújtott, a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezését, bizonyítva, hogy elkötelezett az európai értékek mellett.
A petíciót elfogadók ugyanakkor tiltakoztak a Székelyföldet hátrányosan érintő közigazgatási reformterv ellen.
A résztvevők közfelkiáltással fogadták el a petíciót, autonómiát követelő jelszavakat skandáltak és Autonómiát Székelyföldnek feliratú molinókat feszítettek ki.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc körülményeit elevenítette fel, a szomszédos népek, így a románok szabadságvágyára is emlékeztetve.
"Közös sorsunk és elnyomatásunk tanulságaképpen okulnunk kell történelmünkből" - mondta, felidézve, hogy akkor a Habsburg-hatalom szembefordította a magyarokat és románokat, akik a megosztó politika kárvallottjai voltak a nacionálkommunista diktatúra idején is. "Egyedül a szabadság ügye állíthat bennünket egymás mellé" - mondta.
Az EMNT elnöke felidézte: a két nép 1989 karácsonyán egymásra talált "egy történelmi pillanat erejéig", de Marosvásárhely "fekete márciusa" ismét tönkretette az együttes erővel kivívott szabadságot.
"És mindmáig ennek szenvedjük a kárát, amikor is ugyanazon megosztó politikával kurtítják meg romániai magyarságunk emberi és közösségi jogait, és vitatják el tőlünk az önrendelkezéshez, az anyanyelvhasználathoz, a kultúránkhoz, az önálló oktatáshoz, a nemzeti szimbólumainkhoz, a tulajdonainkhoz fűződő elidegeníthetetlen jogainkat" - fogalmazott.
maszol.ro/Rákóczi Kinga
Kijelentette: ismételten ki kell nyilvánítani a székelyföldi történelmi régió oszthatatlan egysége iránti igényt.
A Postaréten egybegyűlteket Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó is levélben üdvözölte, arra kérve a jelenlévőket, ne adják fel a magyarság megmaradásához szükséges stratégiai célokat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről Kolcsár Károly parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Erő részéről Kulcsár-Terza József ügyvivő elnök levelét is felolvasták.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke beszédében arra intett, hogy mindenkinek ki kell venni a részét az autonómiaküzdelemből.
Megemlékezés a székely szabadság napja alkalmából Marosvásárhelyen
Marosvásárhely, 2025. március 10. Toni Strubell, a Katalán Nemzeti Kongresszus Nemzetközi Bizottságának tagja beszédet mond a székely szabadság napja alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen a marosvásárhelyi Székely Vértanúk Emlékművénél 2025. március 10-én. MTI/Kiss Gábor
Az eseményen Toni Strubell, a katalán, Jerzy Gorzelik, a sziléziai és Luke Uribe-Etxebarria, a baszk autonómiamozgalom képviselője is szót kapott. A külföldi meghívottak a politikai céljaik melletti következetes kiállásra bátorították a jelenlévőket, míg az SZNT-t polgári kezdeményezésének támogatásáról biztosították.
A megemlékezés után a tüntetők Marosvárhely főterére vonultak, hogy átadják a petíciót a kormány megbízottjának.
Az SZNT 2012-ben nyilvánította a székely szabadság napjává március 10-ét. 1854-ben ezen a napon végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. Az SZNT e napon a vértanúk emlékoszlopánál évente megemlékezést és autonómiát követelő felvonulást szervez.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
