Budapest többször is bebizonyította életképességét, képes folyamatosan megújulni, feltámadni - hangsúlyozta Novák Katalin, kiemelve: a magyar főváros a szabadság városa, amely mindig helyet adott az alternatív művészeti mozgalmaknak és a főáramtól eltérő gondolkodásnak, valamint különböző politikai természetű ideáknak is.
2023. november 17. 21:34
Novák Katalin köztársasági elnök beszédet mond a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének, Budapest születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett gálakoncerten a Vígszínházban november 17-én. MTI/Bruzák Noémi
A történelmi városrészek egyesítéséből 150 éve nemcsak egy új város jött létre, hanem a magyar nemzet szíve kezdett el a Duna két partján dobogni - mondta Novák Katalin köztársasági elnök pénteken, a Budapest 150 gálaesten a budapesti Vígszínházban.
Az államfő kiemelte: több mint ezeréves államunk testében 150 éves szív dobog, s ez a szív erőt ad a nemzetnek, hogy fennmaradjon és gyarapodjon. Novák Katalin hozzátette: innen nézve egy fiatal, szinte még kamasz városról van szó, amely előtt reményteljes és hosszú jövő áll.
A köztársasági elnök emlékeztetett arra, hogy a reformkor nagyjai, akik nemzeti szuverenitásunkért, a polgári Magyarországért küzdöttek, vigyázó szemeik Párizsra és Londonra vetették és a két várost tanulmányozva alkottak egy közép-európai, de sajátosan magyar metropoliszt.
Novák Katalin felidézte: Budapest átélte az első világháború közvetett és a második világháború közvetlen pusztításait, az ostromot és a gettót, elszenvedte az 1956-os forradalom harci cselekményeit, átélte a szocialista időszak területi és lakossági növekedését, a politikai rendszer és a városirányítás változásait, majd a polgári újjászületést.
Budapest többször is bebizonyította életképességét, képes folyamatosan megújulni, feltámadni - hangsúlyozta Novák Katalin, kiemelve: a magyar főváros a szabadság városa, amely mindig helyet adott az alternatív művészeti mozgalmaknak és a főáramtól eltérő gondolkodásnak, valamint különböző politikai természetű ideáknak is.
A köztársasági elnök szerint Budapest az a történet, amelyet az utcák, a terek, az épületek, az intézmények mesélnek. Budapestet az emberek jelentik, akik itt éltek és élnek, akik otthon vannak benne, de otthon lehetnek benne a más etnikumokhoz, kultúrákhoz tartozók is, akik úgy válhatnak magyarrá, hogy semmit sem kell feladniuk saját identitásukból - mutatott rá Novák Katalin, aki szerint Budapest világváros, de nem olvasztótégely.
Budapest okot ad a büszkeségre, hiszen az elmúlt tíz évben több mint negyven Európa- és világbajnokságnak, nemzetközi sportdöntőnek adott otthont, világhírű alkotók munkái láthatóak múzeumainkban - hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy az elmúlt évtizedben megújulhatott többek között a Mátyás-templom és a Városliget, létrejött a Magyar Zene Háza, a Millennium Háza és a Néprajzi Múzeum ikonikus épülete. Ismét egykori fényében ragyog az Országház épülete, az Operaház, a Pesti és Budai Vigadó, a Várkert Bazár, megszépült a Szépművészeti Múzeum, a Kossuth tér, ahol helyet kaphatott a Nemzeti Összetartozás Emlékműve.
Mint mondta, Budapest a béke és a biztonság otthona és szigete, s ez különösen nagy kincs egy olyan világban, amely forrong, s ahol emberek milliói lépnek félve az utcára.
Budapest, az ország fővárosa legyen az a hely, amely a biztonság és a lehetőségek tekintetében felveszi a versenyt a világ más városaival és ezért a haza minden polgárát jogos büszkeség töltheti el - hívta fel a figyelmet a köztársasági elnök, kiemelve: Budapest így lesz a nemzeti szabadság városa minden magyar számára a Kárpát-medencében és a világban.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.
Gulyás Gergely az államalapítás napja alkalmából tartott, kitüntetések átadásával egybekötött ünnepségen arról beszélt, az ünnep jó alkalom arra, hogy számba vegyük a távlatokat, az eredményeket, feladatokat, ráadásul a magyar állam esetében évezredes távlatról beszélhetünk.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
