Freund Tamás köszöntőjében az Akadémiát olyan önszervező, meritokratikus, morális-intellektuális rendszernek nevezte, amelynek egyedülálló mozgósító, támogató, legitimáló és stabilizáló-fenntartó ereje van a nemzet javát szolgáló törekvések számára.
2023. május 8. 20:07
Vékás Lajos, az MTA rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar professor emeritusa (b) átveszi az Akadémiai Aranyérem kitüntetést Freund Tamástól, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökétől az MTA 196. közgyűlésén a tudós testület fővárosi székházában 2023. május 8-án. MTI/Soós Lajos
Akadémiai elismeréseket - Akadémiai Aranyérmet, Akadémiai Díjakat, Wahrmann Mór-érmet - adott át Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a köztestület 196. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén Budapesten.
A tudós testület ülése Freund Tamás elnöki köszöntőjével kezdődött, aki kiemelte: “Csak érdemi akadémiai szerepvállalás és az akadémia és a kormányzat közötti együttműködés hozhatja el a kormányzati ciklusokon túlmutatóan stabil, kiszámítható és hatékony nemzeti KFI rendszert, és az eredmények nemzetet erősítő hasznosulását”.
Freund Tamás elnök beszédet mond a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 196. közgyűlésén a tudós testület fővárosi székházában 2023. május 8-án. MTI/Soós Lajos
Freund Tamás köszöntőjében az Akadémiát olyan önszervező, meritokratikus, morális-intellektuális rendszernek nevezte, amelynek egyedülálló mozgósító, támogató, legitimáló és stabilizáló-fenntartó ereje van a nemzet javát szolgáló törekvések számára.
Mint mondta, ez kiemelten igaz a kutatás-fejlesztés-innováció politikára, de valójában érvényes minden tudományos és technológiai megalapozást igénylő szakpolitikai, társadalmi, gazdasági és nemzetstratégiai kezdeményezésre is.
“Ez a meggyőződés hatotta át első elnökjelölti programomat, az elmúlt három évet, és megválasztásom esetén ennek érvényesítésére törekszem a következő három évben is” – hangsúlyozta.
Az Akadémiai Aranyérmet idén Vékás Lajosnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Kar professor emeritusának adományozta az MTA Elnöksége. Az életműdíjnak számító kitüntetést évente egy akadémikus kapja meg kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként.
Vékás Lajos a polgári jog teljes spektrumát lefedő, valamint az összehasonlító magánjogban is úttörő, nemzetközileg is elismert kutatásai és elméleti tudományos munkássága mellett a jogtudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazásában is meghatározó szerepet játszott: munkássága jelentős mértékben hozzájárult többek között a polgári jog újrakodifikálásához. Mindezek mellett kiemelkedő felsőoktatási tevékenységéért, számos tudományos mű és a jogi felsőoktatásban széles körben alkalmazott tankönyv megalkotásáért, továbbá társadalomtudományi alelnökként az MTA tudományos életben betöltött szerepének megőrzésében való aktív közreműködéséért adományozták neki az Akadémia legrangosabb kitüntetését.
Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként Akadémiai Díjban részesült Abért Miklós, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa; Battistig Gábor, a Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Villamosmérnöki Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója; Fábián István, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének egyetemi tanára; Moldvay Judit, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa, a Semmelweis Egyetem egyetemi magántanára; Molnár Antal, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főigazgató-helyettese, igazgatója; Németh Péter, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézet tudományos főmunkatársa; Posta Katalin Andrea, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézet igazgatója, a Mikrobiológia és Alkalmazott Biotechnológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára; Szerb László András, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar egyetemi tanára, a Kvantitatív Menedzsment Intézet igazgatója, a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola vezetője és Szunyogh László a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Intézete Elméleti Fizika Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
Megosztott Akadémiai Díjat kapott Juhász Gábor, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetének tudományos tanácsadója és Vellai Tibor András, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Genetikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
Wahrmann Mór-érmet adományoztak Éry Gábornak, az Ericsson Magyarország korábbi vezérigazgatójának.
A külhoni magyar tudósok tevékenységét elismerő Arany János-életműdíjat ebben az évben Cvetićanin Pintér Líviának, az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara professor emeritájának adományozta az Elnökség.
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
Eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út" - fogalmazott Orbán Viktor.
Azt írja, hogy a titkosszolgálatokat is be kell vetni a magyarok ellen, együttműködve újságírókkal. "Független és elfogulatlan arcélét nem oly szigorúan őrizve a végén odaveti: ha Magyarország háborút akar az EU-val, hát kapjon egyet" - idézte a brüsszeli szélsőségest Dömötör Csaba.
Az államtitkár kiemelte, Magyarország kormánya és az együttérző magyar emberek 2016 óta a világ üldözött keresztényei mellé álltak: a Hungary Helps Program révén eddig több mint ötven országban nyújtottak segítséget a hitük miatt szenvedőknek, vagy támogatták az egyházak humanitárius szolgálatát.
Az időjárásfüggő „megújulók” irreálisan magas állami támogatását az indokolja, hogy az olcsónak hazudott zöld áram a legdrágább áram, amely csak úgy lehet piacképes, ha az adófizetők a költségek jelentős részét kifizetik. Ennél is nagyobb baj, hogy az ilyen erőművek nem mindig olyankor termelnek áramot, amikor azt a hálózat képes befogadni.