A részt vevő országok egy közös, 100 főből álló határőrkontingenst küldenek a bolgár-török határra, ennek részleteiről decemberig születik döntés - mondta Pintér Sándor.
2024. november 23. 08:58
Catalin Predoiu román miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter, Ylva Johansson uniós belügyi biztos, Pintér Sándor belügyminiszter, Gerhard Karner osztrák belügyminiszter és Atanas Ilkov bolgár belügyminiszter (b-j) az ötoldalú belügyminiszteri találkozó utáni sajtótájékoztatón Budapesten, a Belügyminisztériumban 2024. november 22-én. MTI/Illyés Tibor
Új határvédelmi csomagról állapodott meg Ausztria, Románia, Bulgária és Magyarország belügyminisztere pénteken Budapesten, és támogatták, hogy Bulgária és Románia a schengeni övezet teljes jogú tagjává váljon 2025-től, ha az uniós belügyminiszterek decemberi csúcstalálkozóján erről egyhangú döntés születik.
Pintér Sándor belügyminiszter a Gerhard Karner osztrák, Atanas Ilkov bolgár és Catalin Predoiu román kollégájával, miniszterelnök-helyettessel, valamint Ylva Johansson uniós belügyi biztossal tartott közös sajtótájékoztatón bemutatta a határvédelmi csomag elemeit.
A részt vevő országok egy közös, 100 főből álló határőrkontingenst küldenek a bolgár-török határra, ennek részleteiről decemberig születik döntés - mondta Pintér Sándor.
Gerhard Karner (ÖVP) nagyon fontos lépésnek nevezte a pénteki megállapodást, amelyről a nap folyamán tájékoztatja Karl Nehammer kancellárt.
Az osztrák belügyminiszter méltatta Románia és Bulgária elmúlt két évben tett erőfeszítéseit a határvédelem megerősítésére.
Emlékeztetett: amióta Hollandia és Ausztria 2022-ben megvétózta a két ország schengeni csatlakozását, az ország keleti határán elfogott illegális bevándorlók száma 70 ezerről 3 ezerre csökkent, de a cél, hogy ez a szám nullához közelítsen.
Hozzátette, hogy a határvédelmi megállapodás részeként továbbra is átmenetileg fennmarad a belső határellenőrzés, mint ahogy ez szúrópróbaszerűen fennál Ausztria és Magyarország között is.
Atanas Ilkov bolgár belügyminiszter elmondta:
országa jelentős pénzügyi forrásokat biztosított a bolgár-török határ megerősítésére és ezzel sikerült jelentősen visszaszorítani az illegális határátlépések számát.
Mozgásérzékelő kamerákkal feleszerelt terepjárók segítik a határrendészek munkáját és további lépésként mintegy 1200 további határrendészt vezényelnek ki a bolgár-török határszakaszra.
A román miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter, Catalin Predoiu megjegyezte, hogy a mostani budapesti megállapodással Románia elérte célját, és az ország schengeni tagsága erősíteni fogja az unió biztonságát.
Románia is jelentős személyi és pénzügyi forrásokat biztosított a schengeni követelmények teljesítésére - emelte ki.
A román és a bolgár belügyminiszter is köszönetet mondott Magyarországnak és személyesen Pintér Sándornak a csatlakozási folyamat támogatásáért.
Az EU igazságügy- és belügyminiszterei december 12-i ülésükön dönthetnek Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságáról, amelyhez minden tagállam jóváhagyása szükséges.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
„...nem hagyjuk, hogy az újabb brüsszeli hülyeség árát ismét velünk fizettessék meg. Magyarország ezért holnap hivatalosan kezdeményezi, hogy az új helyzetre tekintettel Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát, és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól" - írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán vasárnap.
Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az elmúlt években "rendkívüli károkat okozott már az Európai Uniónak", most minden eddiginél erőteljesebben támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Brüsszel minden eddiginél erősebben támogatja Ukrajnát. Ennek egyik eleme most az, hogy többek között a magyar emberekkel akarják megfizettetni Ukrajna további támogatásának árát.
Ha a valaki azért tör be, azért lop, azért rabol, azért erőszakoskodik, és ez nem ritka eset, hogy kábítószerhez jusson, akkor az innentől kezdve nem kis értékre elkövetett szabálysértés, hanem egy minősített eset, azaz bűncselekmény. Vagy ha valaki kábítószeres állapotban követ el valamilyen bűncselekményt, akkor ez is minősítő körülmény" - fogalmazott Horváth László.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
