Tizenhárom év szünet után jövő év februárjában újból megrendezik a Magyar Filmszemlét, amelyre nyolc kategóriában lehet nevezni hétfőtől december 7-ig – hangzott el az eseményt beharangozó hétfői sajtótájékoztatón.
2024. november 18. 16:27
A 44. Magyar Filmszemlét február 3. és 9. között rendezik meg Budapesten, a Corvin moziban – közölte Pataki Ágnes producer, a filmszemlét szervező Szemletanács tagja. Muhi András, a filmszemle igazgatója és a Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke elmondta, a magyar filmes seregszemle célja, hogy teljes horizontot mutasson be a magyar filmtermésből.
A szemlére 2023. január 1-je után készült magyar filmekkel, valamint magyar részvétellel készült koprodukciós alkotásokkal lehet nevezni nyolc kategóriában: játékfilm, kisfilm, kísérleti film, hosszú dokumentumfilm (70 percnél hosszabb alkotás), rövid dokumentumfilm vagy dokumentumsorozat, animációs film, animációs rövidfilm és tévésorozat. A nevezés kiírása az mfszemle.hu oldalon érhető el. A beküldött filmeket előzsűri fogja megszűrni – tette hozzá. Terveik szerint a hagyományoknak megfelelően 20-22 játékfilm, 25-30 kisfilm, 15-20 kísérleti film, valamint 30 hosszú és rövid dokumentumfilm lesz látható majd az eseményen – mondta Muhi András.
Mindezek mellett a versenyen kívüli panoráma és információs szekcióba is várják a jelentkezéseket. A panoráma szekcióba az összes műfajban lehet nevezni, ide várják a nagy költségvetésű történelmi filmeket is. Az információs szekcióba szintén bármelyik műfajú alkotás jelentkezhet, elsősorban azok a filmek fognak ide bekerülni, amelyeket az előzsűri nem válogatott be a versenyprogramba, de olyan minőségű és olyan értékes alkotások, amely miatt fontos, hogy megjelenjenek a programban. Mindegyik vetítés után beszélgetést tartanak az alkotókkal, de szakmai fórumbeszélgetésekkel is készülnek – tette hozzá. Muhi András beszélt arról is, hogy a seregszemle újraindításának célja a szakmán és a különféle műfajokon belüli párbeszéd elindítása és az árkok betemetése. Olyan légkört teremtenek majd a Corvin moziban, hogy mindenkinek legyen kedve leülni beszélgetni és filmeket nézni. Muhi András szerint ahhoz, hogy a filmes szakmai közélet ismét feléledjen, sikeres filmszemlére van szükség.
Meskó Zsolt író, rendező ismertetése szerint hétfőtől elérhető az esemény honlapja, amelyen megtalálható a filmszemle története, a versenykategóriák és a szemleszabályzat is, és ezen a honlapon keresztül lehet nevezni a seregszemlére. A filmszemle ideje alatt a Corvin moziban mindenhol filmdíszletek lesznek felállítva: kávéház, bárok, patika vagy fogorvosi rendelő. Bármikor be lehet ülni egy filmdíszletbe, megpróbálják „mesevilággá” alakítani a mozit – hangsúlyozta.
Meskó Zsolt elmondta azt is, hogy a szemle február 3-án este a megnyitóval veszi kezdetét, másnap kezdődnek a vetítések, amelyekre ezer forint lesz a belépőjegy, a díjátadó ünnepséget pedig február 9-én tartják. Meskó Zsolt emlékeztetett arra, hogy az első filmszemlét 1965-ben rendezték, az eseménynek 1983-ig Pécs adott otthont, majd a fővárosba költözött.
Muhi András felidézte, hogy az utolsó, „fapados” filmszemlét 2012-ben rendezték meg.
Ha összeszámoljuk az Interneten hozzáférhető ilyen és hasonló nyilatkozatokat, legalább 50 ezer név szerint azonosítható tudós szerint a hivatalos klíma elmélet tudományosan megalapozatlan. Ha pedig ez jelenti a 3% törpe kisebbséget, akkor a 97% konszenzusos többség létszáma legalább másfél millió. Vajon kik lehetnek? Vajon miért vonultak illegalitásba?
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
A politikus szerint most dől el, hogy a magyaroknak lesz-e beleszólása az ukrán bővítési folyamatba, az Európai Parlamentben ugyanis a héten az Európai Bizottság biztosa megerősítette, olyan jogi eljáráson dolgoznak, amely csökkentené a vétók lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy ha Magyarország ellenkezik az Ukrajnát érintő döntés ellen, azt nem kellene figyelembe venni - mondta.
Egy magas rangú izraeli katonai tisztviselő elmondása szerint a hadművelet tervezésében 120 fő vett részt a Katonai Hírszerzés és a Légierő részéről, egy, a 8200-as egységhez tartozó létesítményben.
Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak.