A frissített stratégia legfőbb célja, hogy az energiaellátás biztonságának garantálása mellett lehetővé tegye a zöld energiaátmenet végrehajtását is. Ennek érdekében a vállalat tovább erősíti a hagyományos üzleteit, 2030-ig több mint 4 milliárd dollárt költ zöld beruházásokra, 2050-re pedig eléri a karbonsemleges működést.
2024. március 14. 08:32
mol.hu
A Mol-csoport frissítette Shape Tomorrow – formáld a jövőt – elnevezésű hosszú távú stratégiáját, a vállalat célja, hogy zöldebbé, önellátóbbá és versenyképesebbé tegye a régiót - közölte a társaság szerdán az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a frissített stratégia legfőbb célja, hogy az energiaellátás biztonságának garantálása mellett lehetővé tegye a zöld energiaátmenet végrehajtását is. Ennek érdekében a vállalat tovább erősíti a hagyományos üzleteit, 2030-ig több mint 4 milliárd dollárt költ zöld beruházásokra, 2050-re pedig eléri a karbonsemleges működést.
A közleményben kiemelték: a Mol-csoport beruházásaival tovább erősíti a régió ellátásbiztonságát, értéket teremt a hulladékból és innovatív technológiákkal formálja a mobilitás jövőjét. A frissített stratégia nagyobb hangsúlyt fektet a megújuló üzemanyagokra, a zöld hidrogénre, a biometánra és a geotermikus energiára.
A downstream (áramlásban: finomítás és kereskedelem) tovább erősíti finomítási pozícióját Európában, miközben dinamikusan alkalmazkodik a mobilitás és a gazdaság változó szükségleteihez. A megújuló üzemanyagok térnyerése új dimenziókat nyit meg a fenntartható mobilitásban: a frissített stratégia a biometán és a zöld hidrogén előállítására összpontosít, a körforgásos gazdaság bekapcsolása pedig fokozza a bio- és hulladék anyagáramok hozzájárulását a termeléshez. A Mol-csoport 2030-ig 1 milliárd dollárt szán hulladékgazdálkodási, újrahasznosítási és közepes méretű vegyipari beruházásokra.
A vállalat rugalmasabbá teszi a kőolajfinomítást, 1 milliárd dollárt meghaladó összeget különít el 2030-ig olyan beruházásokra, amelyek lehetővé teszik az energiahatékonyság javítását, növelik a fenntartható üzemanyagok arányát a termelésben és érdemben csökkentik az üzletág üvegházgáz-kibocsátását. Növelik a megújuló villamosenergia felhasználását is az egész csoportban, különösen a downstream területen.
Az upstream (ár elleni: kutatás-termelés) kulcsszerepet vállal a csoportszintű transzformáció finanszírozásában, a természetes termeléscsökkenés lassítása továbbra is első számú feladat. A termelést a következő 5 évben legalább a mostani, 90 ezer hordó olajegyenértéknek megfelelő átlagos napi szinten tartja. A hagyományos szénhidrogén-termelésen túl karbonsemleges projektekkel erősít az üzletág: a vállalat geotermikus kutatásba kezd, elindítja a kísérleti lítium-tervet, a szén-dioxid besajtolás és tárolás területén pedig a tárolói kapacitások kiépítésére fókuszál. Tovább erősítik a Mol és az INA együttműködését, optimalizálják az infrastruktúrát, hatékonyságnöveléssel, költség-optimalizációval támogatják a régió ellátásbiztonságát. A nemzetközi portfoliót tovább diverzifikálják és stratégiai partnerkapcsolatokat létesítenek.
A fogyasztói szolgáltatások üzletág célja, hogy 2030-ra évi 1 milliárd dollárnyi EBITDA-t (kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredményt) érjen el. Ehhez szükséges a hálózat további bővítése és optimalizálása a meglévő és potenciális új piacokon a közép-kelet-európai régióban. A nem-üzemanyag típusú termékek arányát 2025-ig az összes tranzakció 65 százalékára, 2030-ig pedig 85 százalékára tervezi növelni a vállalat. Cél, hogy a régióban 10 millió vásárló használja a MOL MOVE applikációt. A Mol folytatja a töltőállomások átalakítását, bővíti és erősíti a gasztronómiai kínálatát. A piaci igényekkel összhangban fejleszti a mobilitási megoldásait, elektromos-töltő hálózatát, illetve felkészül a hidrogén üzemanyagcellás járművek elterjedésére.
A vállalat értékes alapanyagként és energiaforrásként tekint a hulladékra, és 2035-ig 65 százalékra növeli az újrahasznosítási arányt, miközben 10 százalékra szorítja vissza a hulladéklerakást. A hulladékgazdálkodási üzletág 2030-tól évente 1,5 millió tonnányi alapanyagot biztosíthat a regionális olaj-, energia- és vegyipari szektorok számára - hangsúlyozták.
A vállalatcsoport saját megújuló portfóliót épít ki, az épülő százhalombattai zöld hidrogén üzemet is megújuló villamos energiával fogja ellátni. A termelés nagy részét várhatóan napenergia-beruházásokkal biztosítják, de további megújuló forrásokat és tárolási megoldásokat is mérlegelnek.
A közlemény idézi Hernádi Zsoltot, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatóját, aki kifejtette: 2016-ban az egyik első iparági szereplőként jelentették ki, hogy több lábra állnak és a hagyományos fosszilis üzletágaik mellett fokozatosan kiépítik hídfőállásaikat a petrolkémia és a fogyasztói szolgáltatások területén. Eljött az ideje, hogy ismét aktualizálják stratégiát, mert a fenntarthatósági célok ambiciózusabbá váltak, miközben a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet továbbra is jelentős.
Kiemelte: úgy teszik lehetővé a zöld energiaátmenet végrehajtását, hogy közben garantálják az energiaellátás biztonságát, a vállalat versenyképességét és az értékteremtést a részvényeseik számára.
"Nem kérdés, hogy végre kell hajtani az energiaátmenetet és el kell érni az Európai Unió által meghatározott igen ambiciózus célokat. Ez mindannyiunk érdeke. A Mol-csoport, mint a közép-európai ipar vezető vállalata minden meg is tesz annak érdekében, hogy a célokat teljesítse és a vállalatcsoportot átalakítsa. De látni kell, hogy ez egyedül nem megy és nem is fair, ha az energiaátmenet valamennyi költségét az iparvállalatokra terheljük. A közösségi célokat csak közösségi támogatással, okos szabályozással és együttműködéssel lehet elérni. Ebben a közös európai munkában partnerként lehet számítani a Mol-csoportra" - fogalmazott Hernádi Zsolt.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
"Mert a velünk szemben álló erőknek mindegy, mi a nevük, DK-nak hívják vagy Tiszának, Gyurcsány Ferencnek vagy Magyar Péternek, ez teljesen mindegy, mert a szembenálló erők változatlanok. Lehet új csapatot hirdetni, kicserélni a csapatzászlót, de az igazi erőforrás mögöttük az ugyanaz" - leplezte le a szélsőséget a miniszterelnök.
Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az elmúlt években "rendkívüli károkat okozott már az Európai Uniónak", most minden eddiginél erőteljesebben támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Brüsszel minden eddiginél erősebben támogatja Ukrajnát. Ennek egyik eleme most az, hogy többek között a magyar emberekkel akarják megfizettetni Ukrajna további támogatásának árát.
Ha a valaki azért tör be, azért lop, azért rabol, azért erőszakoskodik, és ez nem ritka eset, hogy kábítószerhez jusson, akkor az innentől kezdve nem kis értékre elkövetett szabálysértés, hanem egy minősített eset, azaz bűncselekmény. Vagy ha valaki kábítószeres állapotban követ el valamilyen bűncselekményt, akkor ez is minősítő körülmény" - fogalmazott Horváth László.