Madách művének felzaklató kérdései azóta is életben tartják a drámát. A mai napig rendszeresen játsszák a színházak. Az ember tragédiája örökérvényű gondolatokat közöl: az emberi életért zajló szakadatlan küzdelemről, a jó és a rossz, fény és a sötétség, a hit és a tagadás örök harcáról - mondta Fülöp Attila.
2024. január 19. 20:46
Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke (b) átveszi a Nógrád vármegye díszpolgára címet Fülöp Attilától, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárától a Madách Imre születésének 201. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban 2024. január 19-én. Jobbról Barna János (Fidesz-KDNP), a Nógrád Vármegyei Közgyűlés alelnöke. MTI/Komka Péter
Magyarországon merünk és tudunk emlékezni nagyjainkra, az a társadalom, amely nem vigyáz értékeire, pusztulásra van ítélve - hangsúlyozta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára pénteken Balassagyarmaton, Madách Imre születésének 201. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban, ahol átadták az idei Madách-díjakat is.
Madách Imre írói munkássága évszázadokkal később is markáns hatást vált ki, Az ember tragédiája a legfontosabb kérdéseket feszegeti: az eszmék keletkezésének, elavulásának körforgását, az emberiség nagy történelmi körképét, a létezés értelmét - mondta Fülöp Attila.
Az államtitkár Az ember tragédiáját - Katona József Bánk bánja mellett - a magyar irodalom legnagyobb drámai alkotásának nevezte, amely több mint 160 éve, két évvel Madách halála előtt, 1862-ben született.
Mint mondta, Madách művének felzaklató kérdései azóta is életben tartják a drámát.
A mai napig rendszeresen játsszák a színházak. Az ember tragédiája örökérvényű gondolatokat közöl: az emberi életért zajló szakadatlan küzdelemről, a jó és a rossz, fény és a sötétség, a hit és a tagadás örök harcáról - tette hozzá.
Fülöp Attila szerint a közösségi gondolkodás, közösségi gondoskodás ott kezdődik, ahol az ember ráébred, hogy a közösség, amelyben él, nem létezhet tőle függetlenül - hangoztatta a Belügyminisztérium államtitkára, aki szerint a közösség jogokat ad, ugyanakkor elvár kötelességeket is: ez teremti meg a saját létünk biztonságát.
Fülöp Attila szerint a világban tapasztalható lelki, szellemi, gazdasági és politikai válságok egyre mélyülnek, és az a társadalom, amely nem tiszteli a közösséget, nem őrzi a hagyományait, értékeit, pusztulásra van ítélve.
Elmondta: Madách Imre 160 év távlatából azt üzeni, hogy a család fontosabb szerepet tölt be, mint valaha. "Minden gyermek, amelyik megszületik, reményt ad a fennmaradásra, arra, hogy száz év múlva is lesz, aki itt áll és emlékezik" - hangoztatta az államtitkár.
Az államtitkár felidézte, hogy Madách Imre születésének tavaly ünnepelték a 200. évfordulóját, idén pedig 60. évfordulóját a Nógrád Vármegyei Madách Imre-díjnak. A díjban eddig részesültek költők, akadémikusok, festőművészek, muzeológusok vagy könyvtárasok. Az idei díjat Nógrádi Gergely operaénekes, kántor, író, újságíró, valamint a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár kapta.
Az ünnepségen bemutatták az Egy nógrádi próféta - Madách Imre és Az ember tragédiája című filmet, amit a vármegyei önkormányzat megbízásából készített a Cameofilm Studio Kft. A 30 perces film célja az ismeretterjesztés, azon belül kiemelt szándék volt, hogy digitális iskolai tananyagként szolgálja a köznevelést. A film rendezői Barlay Tamás és Kis-Tóth Zalán.
Madách Imre, Az ember tragédiája szerzője 1823. január 20-án született a nógrádi, ma Szlovákiához tartozó Alsósztregován. A magyar irodalom és drámaköltészet kiemelkedő alakja mindössze 41 évet élt. A Madách Imre-díjat 1964-ben, halálának 100. évfordulóján alapították.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
