Fülöp Attila az Élim Evangélikus Szeretetotthon fogyatékossággal élő emberek lakhatását segítő projektjének zárórendezvényén hangsúlyozta: az egyházak nem jogszabályi kötelezettség miatt végzik évszázadok óta segítő munkájukat, hanem mert ez természetes missziójuk.
2023. december 12. 15:36
Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára beszédet mond az Élim Evangélikus Szeretetotthon fogyatékossággal élő emberek lakhatását segítő projektjének zárórendezvényén a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség gyülekezeti termében 2023. december 12-én. MTI/Balázs Attila
A gondoskodásnak kiemelten fontos erőforrásai ma a magyarországi egyházak - mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára kedden Nyíregyházán.
Fülöp Attila az Élim Evangélikus Szeretetotthon fogyatékossággal élő emberek lakhatását segítő projektjének zárórendezvényén hangsúlyozta: az egyházak nem jogszabályi kötelezettség miatt végzik évszázadok óta segítő munkájukat, hanem mert ez természetes missziójuk.
Úgy fogalmazott: az evangélikus egyház kötelékében a gondoskodáspolitika területén dolgozók munkája nem arról szól, hogy az "ember saját magáért teszi a dolgát", hanem arról, hogy "az élet talán nem napos oldalát választva és látva dolgozik másokért".
Az életnek azt a részét mutatják be, amely arról tesz tanúbizonyságot: van olyan, hogy "a közösségi kapcsolatokban feltétlenül és minden kérdés nélkül hiszünk, és ezt tartjuk a legfontosabbnak" - mondta az államtitkár.
Megjegyezte, sokáig természetes volt, hogy ha gondoskodással kapcsolatos fejlesztés történik az országban, annak köze van az egyházhoz, viszont a kommunizmus évei "kisiklatták" ezt a pályát.
Fülöp Attila kiemelte, az egyházakkal történő stratégiai együttműködéssel a "jó útra térnek vissza", hiszen az a rászorulóknak és a családoknak lesz a javára.
A nyíregyházi fejlesztéshez hasonló beruházások legfontosabb üzenetének azt nevezte, hogy a segítők munkájának és a fejlesztéseknek köszönhetően úgy tudják megváltoztatni a hazai fogyatékosságügy helyzetét, amire korábban nem volt példa.
Fülöp Attila elmondta, a kormány arra törekszik, hogy lebontsa azokat a falakat, amelyeket még az államszocializmusban emelt akadályok jelentenek. Hozzátette, a támogatott lakhatásokkal önálló életet, önálló döntést tudnak biztosítani a fogyatékossággal élőknek.
Ötezer olyan férőhely van az országban, amely hasonló az Élim Evangélikus Szeretetotthon által üzemeltetett intézményekhez - emelte ki az államtitkár.
Kondor Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének püspöke elmondta, a fejlesztésnek köszönhetően a szeretetotthon új szolgáltatásokkal gazdagodhatott. Reményeik szerint az ingatlanok "sok nemzedéken állnak majd az irgalmasság szolgálatában" - tette hozzá.
Gregersen-Labossa György, a Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Bizottságának elnöke köszöntőjében többek között arról beszélt, a szükséget szenvedő, gyámolításra szoruló emberek ellátása és segítése csak együttműködéssel történhet meg.
Jászai Menyhért alpolgármester ismertette: a projektnek köszönhetően a szeretetotthonban huszonkét új férőhely jött létre.
Hozzátette, az önkormányzat kiemelt célja, hogy minden ember méltóan élhessen és hozzáférhessen az alapszolgáltatásokhoz.
Az eseményen kiosztott sajtóanyag alapján az Élim Evangélikus Szeretetotthon fejlesztését érintő projektben új lakhatási férőhelyek kialakítása és a meglévők felújítása mellett új eszközöket, bútorokat és két kisbuszt is beszereztek.
Azt írták, a fogyatékossággal élők önálló életvitelének támogatását célzó 755,47 millió forintos beruházás százszázalékos támogatásból valósult meg az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ma Ukrajna uniós tagsága a legnagyobb veszély - hívta fel a figyelmet vasárnapi, a Harcosok Klubja rendezvényen elhangzott beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint „az első csata elérkezett, Voks2025-nek hívják”, utalva ezzel a június 20-ig tartó véleménynyilvánító szavazásra, amelyen június 20-ig lehet részt venni papír alapon vagy online.
Nem akarjuk, hogy belerángassanak bennünket a háborújukba, hogy tönkretegyék a gazdáinkat, hogy Európa legbiztonságosabb országából maffiafészket csináljanak, és nem akarjuk, hogy a magyarok pénze Brüsszelen keresztül hozzájuk kerüljön. "Nem, nem és nem" - hangoztatta a kormányfő.
Pétert feladata, hogy "jobban szeressen" és életét adja a nyájért. Szolgálatát éppen ez az áldozatkész szeretet jellemzi, tekintélye nem más, mint Krisztus szeretete. Nem lehengerléssel, vallási propagandával vagy hatalmi eszközökkel kell megragadnia a többieket, hanem mindig és csakis azzal a szeretettel, amelyre Jézus adott példát - jelentette ki XIV. Leó.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
