Az ember tragédiája páratlan a világirodalomban, az eltelt másfél évszázadban a művészet szinte minden ágának képviselőit megihlette témagazdagságával, kérdésfelvetéseivel, nyelvi és gondolati magaslataival.
2023. október 28. 00:02
Jelenet a Háromszék táncegyüttes Tragédia című táncelőadásán Budapesten, a Nemzeti Táncszínházban 2023. október 27-én. A produkció az idén 200 éve született Madách Imre Az ember tragédiája című műve nyomán készült. MTI/Lakatos Péter
Többállomásos magyarországi turnéja során, Budapesten elsőként mutatta be az idén 200 éve született Madách Imre műve nyomán készült Tragédia című táncszínházi produkcióját az erdélyi Háromszék Táncegyüttes pénteken, a Nemzeti Táncszínház nagytermében.
Szentmártoni János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára az előadást megelőző beszédében azt mondta, kevés népnek és ritkán adatik meg, hogy egyszerre ünnepelhesse két világirodalmi szintű klasszisának kerek születési évfordulóját. A magyar ezen kevesek közé tartozik, hiszen idén Petőfi Sándor és Madách Imre születésének is 200. évfordulóját ünnepelhetjük - jegyezte meg.
Kiemelte: az Országgyűlés az évfordulók jelentőségéhez illően 2023-at Petőfi- és Madách-emlékévvé nyilvánította.
Azt mondta, az idei emlékévet számos, Madách-emlékévhez méltó esemény fémjelzi: irodalmi rendezvények, színházi előadások, konferenciák, kiállítások, iskolai kirándulások, vetélkedők és egyéb programok. Példaként említette a Nemzeti Színház Madách Projekt 2023 című vállalkozását, valamint Vidnyánszky Attila rendezésében a Színházi Olimpiát.
Az ember tragédiája páratlan a világirodalomban, az eltelt másfél évszázadban a művészet szinte minden ágának képviselőit megihlette témagazdagságával, kérdésfelvetéseivel, nyelvi és gondolati magaslataival - hangsúlyozta az államtitkár.
Hozzátette: ezen az estén valószínűleg a legősibb művészeti ág, a táncművészet szereplői tisztelegnek Madách emléke előtt.
Azt mondta, a Háromszék Táncegyüttes műsorával "visszaugrunk" a szinkretizmus idejébe, amikor a tánc, a zene és a beszéd ősi egységet alkotott. "Amit most látni fogunk", azt eltáncolt költeménynek is nevezhetjük - fogalmazott Szentmártoni János.
Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház ügyvezető igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a Nemzeti Táncszínház társszervezésében megvalósuló, október 25. és 28. közötti turnén Debrecenben, Kecskeméten és Budapesten láthatta a közönség a Könczei Árpád által rendezett előadást, amelyet Veszprémben is bemutatnak.
Hozzátette: az előadás a Madách-emlékév és a 10. Színházi Olimpia keretében a KIM támogatásával valósulhatott meg.
A szervezők közleménye szerint a bemutatott összművészeti alkotásban - zene, tánc, mozdulat, látvány, film - a férfi-nő kapcsolatról, az egyén és tömeg viszonyáról, a hitről, a szerelemről és a szabadságról mesélnek.
Azt írták, a határon túli együttes célja az erdélyi népzene- és néptánckultúra gyűjtése, megőrzése és továbbadása, valamint művészi értékű színpadi bemutatása, olyan előadások létrehozásán keresztül, amelyek méltón képviselik az erdélyi magyar néptáncművészetet.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
