A magyarok továbbra sem kérnek a betelepítésből
Napra pontosan hét évvel ezelőtt, 2016. október 2-án a magyar választópolgárok országos népszavazáson mondhatták el véleményüket Brüsszel azon tervéről, amely kvóták szerint osztotta volna szét az Európába áramló illegális bevándorlók tömegeit – írta legfrissebb elemzésében az Alapjogokért Központ.
2023. október 2. 09:43

Felidézték: a kötelező betelepítési kvótákról szóló országos referendum korábban nem látott egységet teremtett a politikailag aktív szavazók körében. A kényszerbetelepítés koncepcióját az érvényes szavazatot leadó magyarok 98,36 százaléka utasította el, nemzeti egyetértési pontot létrehozva, vagyis többen szavaztak a kvóták ellen (3 362 224 fő), mint ahányan 2003-ban Magyarország EU-hoz történő csatlakozását támogatták (3 056 027 fő). A szervezet elemzése szerint a 2016-os népszavazás óta eltelt idő igazolta, hogy Brüsszel akkori koncepciója működésképtelen és a tagállamok támogatását sem élvezi.

– Magyarországon a baloldali pártok voltak azok, amelyek a migrációs válság kitörésének pillanatától a befogadást támogatták és a határvédelmi intézkedéseket támadták. 2016 őszén a magyarok nekik is üzentek: egy olyan döntést hozhattak meg, amely jelentősen hozzájárult az ország biztonságának megerősítéséhez, ráadásul pártpolitikai táborokon átívelő egyetértés mellett – olvasható az elemzésben, amelyben hangsúlyozták, hogy a magyarok egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg: fizikai határzárat emeltek az illegális bevándorlás megfékezése érdekében, majd jogi értelemben is lépéseket tettek a magyar nemzeti érdek hatékony képviseletéért.

– Mindezt végre a józan ész szavára nyitott európaiak is meghallották. Mint ismert, Lengyelországban is hasonló népszavazást fognak tartani az országgyűlési választásokkal egyidőben nemsokára, ahol arra a kérdésre keresik a választ, hogy „Támogatja-e a Közel-Keletről és Afrikából érkező illegális bevándorlók ezreinek befogadását az európai bürokrácia által előírt kényszerbetelepítési mechanizmusnak megfelelően?” – mutatott rá az Alapjogokért Központ. Hozzátették, hogy a felmérések szerint a lengyelek döntő többsége, 67-76 százaléka ellenzi az ötletet. Franciaországban pedig a Nemzeti Tömörülés vetette fel a referendum kezdeményezésének lehetőségét.

– Mindez azt mutatja, hogy Európa közvéleménye is ébredni látszik. A Századvég Európa Projekt-kutatásának adatai szerint a közösség állampolgárainak négyötöde egyértelműen aggasztónak tartja az illegális bevándorlók beáramlását, ráadásul az unió minden régiójára igaz, hogy a lakosság többsége úgy véli: Európának meg kell őriznie keresztény kultúráját, hagyományait – fogalmazott az elemző intézet, kiemelve, hogy hazánkat tekintve a Nézőpont Intézet kimutatta, hogy a magyarok 77 százaléka továbbra is ellenzi, hogy az Európai Unió bevándorlókat küldjön Magyarország területére.

Hangsúlyozták: ennek ellenére az új elemekkel kiegészített migrációs paktum továbbra is a kvótákkal történő, kötelező elosztást erőlteti. – Azért, mert Brüsszel és az unió vezető tagországaiban hatalmon lévő migránspárti erők semmit sem tanultak az elmúlt hét évből, és nem hallották meg az európai emberek szavát. Tavaly mintegy 330 ezer illegális határátlépést észleltek az Európai Unió külső határain.

Ez a legmagasabb adat 2016 óta, és 64 százalékos növekedést mutat a 2021-es évhez képest. Idén újabb drasztikus emelkedés várható. Ebben az évben a meghiúsított illegális határátlépési kísérletek száma Magyarországon elérte a 130 ezret, Olaszországot pedig látványosan elárasztották a migránsok. Mindeközben Brüsszel, Párizs és Berlin – ahelyett, hogy az illegális bevándorlók által okozott erőszakhullám leküzdésén munkálkodna – ismét felelevenítette a kvótákat az európai migránspaktum formájában, és azon töri a fejét, hogyan tolhatná át a problémát azokra a tagállamokra, akik mindezidáig sikeresen megvédték magukat – fogalmaztak.

Az Alapjogokért Központ elemzése szerint a tömeges, illegális bevándorlás nem csupán Európában jelent gondot, a teljes nyugati civilizációt mérgezi. Meglátásuk szerint a radikálisan balra tolódott Biden-adminisztráció – túl azon, hogy semmit nem tesz az Egyesült Államok déli határainak védelméért – látszólag szándékosan gerjeszti az újkori népvándorlást világszerte, hiszen az ukrajnai lokális háború gazdasági következményeit globális szintre emelte azáltal, hogy a szankciós politika erőltetésével szétszakította a – pandémia miatt amúgy is meggyengült – globális ellátási láncokat.

Az elemzésből kiderül, hogy az egyre súlyosbodó válság közepette az Alapjogokért Központ összefogott az America First Policy Institute elemzőivel (AFPI) egy olyan szakpolitikai tanulmány elkészítése érdekében, amely a tömeges bevándorlás okainak feltárását, a migráció támogatóinak leleplezését, az általuk használt eszközök bemutatását, a lehetséges megoldások és a tágabb politikai, ideológiai, kulturális háttér ismertetését tűzte ki célul. – Mivel az AFPI-t Donald Trump kormányának volt tagjai hozták létre azzal a nem titkolt céllal, hogy előkészítsék a jogi, intellektuális és szakpolitikai táptalajt Trump elnök visszatéréséhez, illetve sikeres kormányzásához, bízhatunk abban, hogy a következő választások után a tanulmány – részben vagy egészben – a hivatalos washingtoni politika rangjára emelkedik. Ehhez persze a korábbi elnök választási győzelme elengedhetetlen – hangsúlyozták.

Emlékeztettek: Orbán Viktor Tucker Carlsonnak adott interjújában elmondta, hogy Donald Trump az, akire biztosan számíthatunk az ukrajnai béketeremtés kérdésében. – Leszögezhetjük, hogy a tömeges migráció megállítása miatt is nagy szükség lenne a visszatérésére – írta az elemző intézet.

Magyar Nemzet
  • Nobel-díjas írók nevetségessé tétele
    „A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
  • Bűnözők a törvényhozásban
    Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
  • A kiszámítható együttműködés
    "Törekedni kell arra, hogy az értelmetlen pusztítás mielőbb álljon le, hogy ne haljon meg még több ember. Így is elég volt a sok-sok áldozatból, amit az ukrán és az orosz nép hozott ennek a háborúnak az oltárán" - mondta Simicskó István.
  • Fico még nincs túl az életveszélyen
    "Egyelőre sajnos nem lehet kijelenteni, hogy győzelemre állnánk, vagy hogy a kilátások pozitívak lennének, mert a négy lövedék együtt olyan súlyos sérülést okozott, hogy a kormányfő szervezete csak nagyon nehezen tud megbirkózni velük" - fogalmazott Robert Kalinák.
  • Százéves a magyar jegybank: emlékérmék a jubileumra
    „A mai napon kibocsátásra kerülő érmék a jegybank hivatását, felelősségteljes szerepét közvetítik, üzenetként hordozzák a teljes magyarság felé az érmén megjelenő feliratot: a Magyar Nemzeti Bank 100 éve a független, stabil pénzügyi rendszer őre” – emelte ki Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke.
MTI Hírfelhasználó