A magyarok továbbra sem kérnek a betelepítésből
Napra pontosan hét évvel ezelőtt, 2016. október 2-án a magyar választópolgárok országos népszavazáson mondhatták el véleményüket Brüsszel azon tervéről, amely kvóták szerint osztotta volna szét az Európába áramló illegális bevándorlók tömegeit – írta legfrissebb elemzésében az Alapjogokért Központ.
2023. október 2. 09:43

Felidézték: a kötelező betelepítési kvótákról szóló országos referendum korábban nem látott egységet teremtett a politikailag aktív szavazók körében. A kényszerbetelepítés koncepcióját az érvényes szavazatot leadó magyarok 98,36 százaléka utasította el, nemzeti egyetértési pontot létrehozva, vagyis többen szavaztak a kvóták ellen (3 362 224 fő), mint ahányan 2003-ban Magyarország EU-hoz történő csatlakozását támogatták (3 056 027 fő). A szervezet elemzése szerint a 2016-os népszavazás óta eltelt idő igazolta, hogy Brüsszel akkori koncepciója működésképtelen és a tagállamok támogatását sem élvezi.

– Magyarországon a baloldali pártok voltak azok, amelyek a migrációs válság kitörésének pillanatától a befogadást támogatták és a határvédelmi intézkedéseket támadták. 2016 őszén a magyarok nekik is üzentek: egy olyan döntést hozhattak meg, amely jelentősen hozzájárult az ország biztonságának megerősítéséhez, ráadásul pártpolitikai táborokon átívelő egyetértés mellett – olvasható az elemzésben, amelyben hangsúlyozták, hogy a magyarok egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg: fizikai határzárat emeltek az illegális bevándorlás megfékezése érdekében, majd jogi értelemben is lépéseket tettek a magyar nemzeti érdek hatékony képviseletéért.

– Mindezt végre a józan ész szavára nyitott európaiak is meghallották. Mint ismert, Lengyelországban is hasonló népszavazást fognak tartani az országgyűlési választásokkal egyidőben nemsokára, ahol arra a kérdésre keresik a választ, hogy „Támogatja-e a Közel-Keletről és Afrikából érkező illegális bevándorlók ezreinek befogadását az európai bürokrácia által előírt kényszerbetelepítési mechanizmusnak megfelelően?” – mutatott rá az Alapjogokért Központ. Hozzátették, hogy a felmérések szerint a lengyelek döntő többsége, 67-76 százaléka ellenzi az ötletet. Franciaországban pedig a Nemzeti Tömörülés vetette fel a referendum kezdeményezésének lehetőségét.

– Mindez azt mutatja, hogy Európa közvéleménye is ébredni látszik. A Századvég Európa Projekt-kutatásának adatai szerint a közösség állampolgárainak négyötöde egyértelműen aggasztónak tartja az illegális bevándorlók beáramlását, ráadásul az unió minden régiójára igaz, hogy a lakosság többsége úgy véli: Európának meg kell őriznie keresztény kultúráját, hagyományait – fogalmazott az elemző intézet, kiemelve, hogy hazánkat tekintve a Nézőpont Intézet kimutatta, hogy a magyarok 77 százaléka továbbra is ellenzi, hogy az Európai Unió bevándorlókat küldjön Magyarország területére.

Hangsúlyozták: ennek ellenére az új elemekkel kiegészített migrációs paktum továbbra is a kvótákkal történő, kötelező elosztást erőlteti. – Azért, mert Brüsszel és az unió vezető tagországaiban hatalmon lévő migránspárti erők semmit sem tanultak az elmúlt hét évből, és nem hallották meg az európai emberek szavát. Tavaly mintegy 330 ezer illegális határátlépést észleltek az Európai Unió külső határain.

Ez a legmagasabb adat 2016 óta, és 64 százalékos növekedést mutat a 2021-es évhez képest. Idén újabb drasztikus emelkedés várható. Ebben az évben a meghiúsított illegális határátlépési kísérletek száma Magyarországon elérte a 130 ezret, Olaszországot pedig látványosan elárasztották a migránsok. Mindeközben Brüsszel, Párizs és Berlin – ahelyett, hogy az illegális bevándorlók által okozott erőszakhullám leküzdésén munkálkodna – ismét felelevenítette a kvótákat az európai migránspaktum formájában, és azon töri a fejét, hogyan tolhatná át a problémát azokra a tagállamokra, akik mindezidáig sikeresen megvédték magukat – fogalmaztak.

Az Alapjogokért Központ elemzése szerint a tömeges, illegális bevándorlás nem csupán Európában jelent gondot, a teljes nyugati civilizációt mérgezi. Meglátásuk szerint a radikálisan balra tolódott Biden-adminisztráció – túl azon, hogy semmit nem tesz az Egyesült Államok déli határainak védelméért – látszólag szándékosan gerjeszti az újkori népvándorlást világszerte, hiszen az ukrajnai lokális háború gazdasági következményeit globális szintre emelte azáltal, hogy a szankciós politika erőltetésével szétszakította a – pandémia miatt amúgy is meggyengült – globális ellátási láncokat.

Az elemzésből kiderül, hogy az egyre súlyosbodó válság közepette az Alapjogokért Központ összefogott az America First Policy Institute elemzőivel (AFPI) egy olyan szakpolitikai tanulmány elkészítése érdekében, amely a tömeges bevándorlás okainak feltárását, a migráció támogatóinak leleplezését, az általuk használt eszközök bemutatását, a lehetséges megoldások és a tágabb politikai, ideológiai, kulturális háttér ismertetését tűzte ki célul. – Mivel az AFPI-t Donald Trump kormányának volt tagjai hozták létre azzal a nem titkolt céllal, hogy előkészítsék a jogi, intellektuális és szakpolitikai táptalajt Trump elnök visszatéréséhez, illetve sikeres kormányzásához, bízhatunk abban, hogy a következő választások után a tanulmány – részben vagy egészben – a hivatalos washingtoni politika rangjára emelkedik. Ehhez persze a korábbi elnök választási győzelme elengedhetetlen – hangsúlyozták.

Emlékeztettek: Orbán Viktor Tucker Carlsonnak adott interjújában elmondta, hogy Donald Trump az, akire biztosan számíthatunk az ukrajnai béketeremtés kérdésében. – Leszögezhetjük, hogy a tömeges migráció megállítása miatt is nagy szükség lenne a visszatérésére – írta az elemző intézet.

Magyar Nemzet
  • Kezet foghatunk-e „lapáttal agyonverni” akaróval?
    Kapaszkodjunk meg: Európában hangzott el a förtelmes mondat. Sőt ami még fájóbb: a kontinens kellős közepén, Magyarországon harsogta ezt olyan politikus, akit korábban megválasztottak felelős pozícióba.
  • Lapáttal a demokráciában
    Az biztosra vehető, hogy Berlinben, Párizsban, Washintonban, New Yorkban politikusok szólaltak volna meg, s felpörgött volna a hisztériakeltés a világsajtóban. Most Brüsszelben kirobbant a csend.
  • A magyar tenger nemes hagyománya
    Napos, gyengén szeles idő és - ahogy a balatoni hajósok mondják - "kivasalt", vagyis teljesen sima víz fogadta a Balaton-átúszás résztvevőit. A tó vize 26-27 fokos és később sem várható jelentős szélerősödés.
  • Ezért tört ki az orosz-ukrán háború
    Jeffrey Sachs világhírű professzor Tucker Carlson műsorában részletesen levezette, hogyan provokálta ki az Egyesült Államok, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát.
  • Norris vezérletével mclarenes első sor a Körmagyaron
    "A csapat szempontjából ez egy nagyon jó eredmény, és boldog vagyok a pole pozícióm miatt is. Érdekes körülmények voltak, holnap viszont sokkal melegebb lesz. De van esélyünk a győzelemre, és sok pontot gyűjthetünk, úgyhogy bízhatunk egy jó versenyben, már csak a közelmúltban elért eredményeink miatt is" - összegzett Norris az időmérőt követő sajtótájékoztatón.
MTI Hírfelhasználó