A benedeki út pedig nem más, mint a hiteles közösségek és az azokban átmentett és megerősített értékek kisugárzó és átalakító ereje.
2023. július 12. 21:29
Tegnap, június 11-én volt Nursiai Szent Benedek ünnepnapja. Visszaemlékezésünk címét Rod Drehertől kölcsönöztük, aki többekkel együtt úgy gondolja, hogy az 1500 évvel ezelőtt élt rendalapítónak van üzenete a mai európaiak számára. Talán ma is járható a kontinens akkori válságából kivezető út.
A Római Birodalom 395-ben ketté vált, és nyugati fele 476- ban végleg megbukott. Ezt nem csupán a beáramló barbár törzsek okozták, hanem a birodalom belső válsága is. A polgárok hétköznapjai még őriztek valamit a nagy örökség külsőségeiből, de már nem érvényesült mindaz, ami Rómát naggyá tette,
a római jog csodálatos rendszere, a közigazgatás rendje, a hadsereg ereje, és főleg nem azok a normák, amik a társadalom rendezettségét biztosították.
A dekadens életforma taszította az ott tanuló Benedeket, aki egy tisztább életre vágyva kivonult ebből a világból. Később megalapította a Monte Cassinó-i monostort és ennek mintájára több másikat.
Ezek a Regulája szerinti életet élő közösségek mentették át a klasszikus műveltség értékeit, amik a keresztény lelkiséggel együtt kisugározva a kolostorokból megalapozták Európa következő évszázadait.
Mi a hasonlóság Európa két korszaka között? Talán az, hogy a beáramló, más kultúrából jövő tömegeknek könnyű dolguk van a válsággal küzdő, eszméit vesztett társadalommal szemben.
A benedeki út pedig nem más, mint a hiteles közösségek és az azokban átmentett és megerősített értékek kisugárzó és átalakító ereje.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Keresztény Európát akarunk, mert hisszük, csak ennek van jövője - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a fejújított Tihanyi Bencés Apátság és a Szent Kristóf zarándokház átadó ünnepségén pénteken.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
