Történelmi jelentőségű ez a nap Szerbia számára, amikor megalakult a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködés Tanács, mert Szerbiának senkivel nincs ilyen együttműködése, azaz Szerbiának senkivel nincs olyan szoros kapcsolata, mint Magyarországgal - hangsúlyozta Ana Brnabic szerb miniszterelnök kedden Palicson.
2023. június 21. 00:04
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, Novák Katalin köztársasági elnök, Aleksandar Vucic szerb elnök és Ana Brnabic szerb miniszterelnök (b-j) a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács ülése utáni sajtótájékoztatón a vajdasági Palicson 2023. június 20-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Történelmi jelentőségű ez a nap Szerbia számára, amikor megalakult a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködés Tanács, mert Szerbiának senkivel nincs ilyen együttműködése, azaz Szerbiának senkivel nincs olyan szoros kapcsolata, mint Magyarországgal - hangsúlyozta Ana Brnabic szerb miniszterelnök kedden Palicson.
A szerb kormányfő emlékeztetett arra, hogy az első közös magyar-szerb kormányülést 2014-ben tartották meg Belgrádban, és azóta csak szorosabb lett a két ország kapcsolata. Hozzátette, ez a jó kapcsolat nem a semmiből született, keményen és szorgalmasan kellett dolgozni érte mindkét oldalon, és a felek a jövőben is a kapcsolat további mélyítésén dolgoznak. "Ez azt bizonyítja, hogy ha felelősségteljesen dolgozunk, akkor meg tudjuk változtatni a két ország kapcsolatát, akkor képesek vagyunk történelmi szintű jó kapcsolatok kiépítésére, és nem csak partnerség, hanem barátság kialakítására is, ami a jövő záloga" - húzta alá.
A miniszterelnök is köszönetet mondott Magyarországnak az európai színtéren tanúsított támogatásért, valamint azért, mert Budapest volt az első, aki felajánlotta segítségét a Szerbiát sújtó árvizek következményeinek kezelésében. "Ez csak egy példa azon alkalmak közül, amikor Magyarország segítséget nyújtott akkor, amikor a leginkább szükségünk volt rá" - húzta alá.
A palicsi találkozón tizenkét együttműködési megállapodást írt alá a magyar és a szerb fél kedden. Ezek között magára a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács megalakítására vonatkozó dokumentum is szerepel, emellett pedig a külügyi együttműködésre, a határvédelemre, a határforgalom ellenőrzésére, a Magyarország és Szerbia közötti kőolajvezeték kiépítésére, az európai integrációra, a minősített adatok cseréje és védelmére, az infrastruktúrára, a mezőgazdaságra, a védelemre, valamint a vámügyi együttműködésre vonatkozó megállapodásokat írták alá az illetékes miniszterek és intézményvezetők.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Novák Katalin köztársasági elnök (j2) és Orbán Viktor kormányfő (j), valamint Aleksandar Vucic szerb államfő (b2) és Ana Brnabic szerb miniszterelnök (b) tárgyalása a Magyar-Szerb Stratégiai Együttműködési Tanács plenáris ülése előtt a vajdasági Palicson 2023. június 20-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Szerződés született e mellett a Szerbiai Gázművek és az MVM között a közös SERBHUNGAS Újvidék Kft. megalakításáról.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
„...nem hagyjuk, hogy az újabb brüsszeli hülyeség árát ismét velünk fizettessék meg. Magyarország ezért holnap hivatalosan kezdeményezi, hogy az új helyzetre tekintettel Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát, és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól" - írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán vasárnap.
Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az elmúlt években "rendkívüli károkat okozott már az Európai Uniónak", most minden eddiginél erőteljesebben támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Brüsszel minden eddiginél erősebben támogatja Ukrajnát. Ennek egyik eleme most az, hogy többek között a magyar emberekkel akarják megfizettetni Ukrajna további támogatásának árát.
Ha a valaki azért tör be, azért lop, azért rabol, azért erőszakoskodik, és ez nem ritka eset, hogy kábítószerhez jusson, akkor az innentől kezdve nem kis értékre elkövetett szabálysértés, hanem egy minősített eset, azaz bűncselekmény. Vagy ha valaki kábítószeres állapotban követ el valamilyen bűncselekményt, akkor ez is minősítő körülmény" - fogalmazott Horváth László.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
