A baloldali összefogás elveszítené tavaly megszerzett mandátumainak majdnem felét a kutatás szerint
A Fidesz–KDNP támogatottsága egy évvel a választások után is változatlan (51 százalék), a tavalyi baloldali összefogás viszont 10 százalékponttal kevesebb szavazót tudhatna most vasárnap maga mögött (26 százalék). A támogatottsági arányokat mandátumokra váltva, a Fidesz háromnegyedes többséget szerezne, míg a baloldali összefogás elveszítené tavaly megszerzett mandátumainak majdnem felét – derült ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásából, amelynek részleteit hétfőn közölték az MTI-vel.
2023. április 3. 10:20
A 2022-es választás egyéves évfordulója alkalmából a Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a tavaly választáson induló pártok és pártszövetségek milyen eredményeket érnének el. Megjegyezték: a legtöbb akkor induló párt ma is aktív részese a politikai életnek, csak a baloldali ellenzék soraiban történt sok változás. Az egyértelműség érdekében a tavaly összefogó baloldali pártokra a „2022-es választáson közös listát állító ellenzéki pártok” megnevezéssel kérdeztek rá – közölte a Nézőpont.
A múlt héten készült felmérés értelmében egy most vasárnapi választáson a Fidesz–KDNP 51 százalékot szerezne listán, amely a hibahatár miatt a tavalyi 52 százalékos rekorderedményével azonosnak tekinthető. „Kijelenthető, hogy a háború okozta gazdasági kihívások ellenére és az energiaválsággal terhelt téli hónapokat követően is erős a kormány társadalmi felhatalmazása” – fogalmaztak.
Úgy folytatták, hogy az ellenzéki oldalon tapasztalható jelentős átrendeződés azonban tartós ellenzékváltó hangulatról árulkodik. Bár tavaly a baloldali összefogás „történelmi vereséget” szenvedett, egy év után további 10 százalékponttal vált népszerűtlenebbé az egykori közös lista. A Nézőpont szerint ez azt jelenti, hogy a súlyos kudarc óta az egykori baloldali szövetség szavazóinak csaknem harmada elpártolt a közös listától.
A baloldali pártoktól eltávolodókból a többi ellenzéki párt profitált: a Mi Hazánk Mozgalom a tavaly induló pártok és pártszövetségek versenyében ma megduplázná korábbi választási eredményét, 12 százalékos támogatottságával stabil parlamenti erőnek számítana. A korábban három százalékot elérő Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) pedig jelenleg a választók nyolc százalékát tudná megszólítani. „Nem vicc, hogy egy viccpárt is bejutna az Országgyűlésbe” – írták. A tavalyi választás most vasárnapi megismétlése jelentős átrendeződést eredményezne a parlamentben is: a mandátumokra váltott támogatottság alapján a Fidesz–KDNP korábbi 135 mandátumos többségét 148 mandátumra növelné a fennálló erőviszonyok mellett, amely a mandátumok közel háromnegyedével (74,4 százalék) újabb rekordot jelentene – közölte a Nézőpont.
A baloldal mandátumszáma a tavaly áprilisban szerzett 57-ről 30-ra csökkenne (a mandátumok 15 százaléka), mert a főváros azon választókerületeit is elveszítené, ahol 2022 áprilisában még győzni tudott. A 106-ból mindössze két fővárosi körzetben maradna többsége a baloldalnak, a maradék 16-ban pedig már a Fidesz győzedelmeskedne, ahogy a Budapesten kívüli maradék 88 választókerületben is – tették hozzá. A Mi Hazánk 12 mandátumával megduplázná parlamenti képviselői számát, ezáltal az ő képviselőcsoportjuk lenne a legnagyobb ellenzéki frakció, hiszen a jelenlegi csúcstartó DK-nak a 30 elérhető mandátumon osztoznia kellene a többi baloldali párttal. Az MKKP 8 mandátummal jutna be a parlamentbe – állapította meg a Nézőpont friss felmérése.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
"Mert a velünk szemben álló erőknek mindegy, mi a nevük, DK-nak hívják vagy Tiszának, Gyurcsány Ferencnek vagy Magyar Péternek, ez teljesen mindegy, mert a szembenálló erők változatlanok. Lehet új csapatot hirdetni, kicserélni a csapatzászlót, de az igazi erőforrás mögöttük az ugyanaz" - leplezte le a szélsőséget a miniszterelnök.
Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki az elmúlt években "rendkívüli károkat okozott már az Európai Uniónak", most minden eddiginél erőteljesebben támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, Brüsszel minden eddiginél erősebben támogatja Ukrajnát. Ennek egyik eleme most az, hogy többek között a magyar emberekkel akarják megfizettetni Ukrajna további támogatásának árát.
Ha a valaki azért tör be, azért lop, azért rabol, azért erőszakoskodik, és ez nem ritka eset, hogy kábítószerhez jusson, akkor az innentől kezdve nem kis értékre elkövetett szabálysértés, hanem egy minősített eset, azaz bűncselekmény. Vagy ha valaki kábítószeres állapotban követ el valamilyen bűncselekményt, akkor ez is minősítő körülmény" - fogalmazott Horváth László.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
