A fél éven át tartó átadás-átvétel során a működés zavartalan, a vezetőváltás zökkenőmentes lesz, ebben a leköszönő vezérigazgató is közreműködik - írták.
Kiemelték, hogy Krisán László a KAVOSZ alapításától kezdve meghatározó szerepet töltött be a kis- és középvállalkozások (kkv) finanszírozási lehetőségeinek bővítésében, irányításával jött létre a magyar gazdaság egyik legsikeresebb vállalkozásfejlesztési programja, a Széchenyi Kártya Program.
A vezetésben bekövetkező változást a tulajdonosok között kialakult eltérő elképzelésekkel és irányítási modellekkel indokolták, a közlemény szerint egyértelművé vált ugyanis, hogy a KAVOSZ-nak új vezetési struktúrára van szüksége. Ennek megvalósításáról a tulajdonosok is megegyeztek, így a következő hónapokban hivatalba lépő új menedzsment folytatja a sikeres programokat, a magyar kis- és közepes vállalkozások igényeinek megfelelő kezdeményezéseket - tették hozzá.
A közleményben Krisán László úgy nyilatkozott, hogy számára a KAVOSZ mindig is több volt, mint munkahely, "saját gyermekeként" tekint rá.
"Büszke vagyok arra, hogy közösen létrehoztunk egy, a vállalkozások tízezreinek segítséget nyújtó, sikeres rendszert. Most azonban elérkezett az idő, hogy az alapok lerakása után a szervezet működtetése új formában, szélesebb vezetési körrel történjen. Én magam a jövőben a vállalkozásfejlesztés és a kkv-finanszírozás területeire szeretném fordítani szakmai tapasztalataimat, különösen a VOSZ által képviselt programokban" - fejtette ki.
A KAVOSZ a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére 2002 áprilisában jött létre. Küldetésének tekinti a magyar kkv-k támogatását, ellátja a Széchenyi Kártya Program szakmai irányítását és koordinálja annak működését - olvasható a vállalati honlapon közzétett bemutatóban.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
