Kést szúrt élettársa mellkasába - de nyomban megbánta
2025. szeptember 19. 13:05
Jogerősen három év börtönbüntetést szabott ki a Pécsi Ítélőtábla egy nőre, aki egy konyhakéssel mellkason szúrta élettársát 2023 februárjában Tolnán - közölte a bíróság csütörtökön az MTI-vel.
A táblabíróság közleményében azt írták, hogy az egymással nehézségekkel teli kapcsolatban lévő vádlott és férfi egy februári napon ittasan veszekedni kezdett egymással, a vita pedig többször is kiújult és dulakodásba, lökdösődésbe fajult.
A veszekedés hevében a nő előbb egy sodrófával mért ütéseket élettársa hátára és fejére, majd amikor a vérző fejű férfi kicsavarta a sodrófát a nő kezéből, a vádlott egy közel 20 centiméter pengehosszúságú konyhakéssel mellkason szúrta élettársát. A szúrást észlelve a vádlott a kést azonnal letette és igyekezett a vérzést elállítani a férfin, akin kórházba szállítását követően sikeres életmentő műtétet hajtottak végre.
Az elsőfokon eljárt Szekszárdi Törvényszék a vádlottat még életveszélyt okozó testi sértés miatt ítélte el két év börtönbüntetésre azzal, hogy a nő feltételes szabadságra nem bocsátható.
Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, emberölés bűntette kísérletének megállapításáért és a büntetés súlyosításáért, a vádlott és védője enyhítés érdekében fellebbezett.
A szakértői bizonyítás megismétlése után a Pécsi Ítélőtábla megállapította, hogy - az első fokon meghozott ítélettel szemben - kizárólag a vádlott szúró mozdulata okozta a mellkasi sérülést, ahhoz a sértett a késbe dőléssel nem járult hozzá, így a cselekményt emberölés kísérletének minősítette, a büntetést pedig három év szabadságvesztésre súlyosította.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
