Felavatták Nagy László költő szobrát a Hungarikum Ligetben
2025. július 5. 13:09

Felavatták Nagy László szobrát a költő születésének centenáriuma alkalmából a Hungarikum Ligetben, Lakiteleken pénteken.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Európa Szabadegyetem keretein belül megtartott szoboravatáson felidézte saját pápai diákéveit, hiszen Nagy László diákkorának meghatározó helye volt Pápa, a költő itt élt és tanult nyolc éven át.

Emlékeztetett, hogy Pápán tanult Petőfi Sándor, Jókai Mór és később Csoóri Sándor is.

Mint mondta: amikor ő tanult Pápán, Nagy László nem volt még a hivatalos tananyag része, nem is lehetett, hiszen akkor még a kortárs irodalom része volt, "de annyira már nagy írónak és költőnek számított", hogy 1978-ban, halálának évében, a Himnusz minden időben című verse az írásbeli érettségi tételek egyike volt - tette hozzá.

A házelnök kiemelte, hogy osztályfőnöke révén ismerték meg Sebő Ferenc Megzenésített versek című lemezét, amely több Nagy László verset is tartalmazott.

Mint mondta: az ő "pápaisága" Nagy Lászlótól is származik.

Kövér László reményét fejezte ki, hogy a mai fiatalok is hallanak Nagy Lászlóról és olvassák a verseit, valamint megtanítják őket a versek szeretetére, illetve megértésükre.

Az Országgyűlés elnöke bízik benne, hogy megtanulják a gyermekek megkülönböztetni az értékest az értéktelentől, a jót a rossztól, és egyáltalán megbecsülni azt a helyet, ahová születtek. "Mert számomra Nagy László ezt is jelenti" - tette hozzá.

Bíró Zoltán irodalomtörténész szerint Nagy László verseinek döntő többsége elsősorban az emberiségről, illetve önmagáról szól, "és semmiképpen sem közéleti költő a szónak abban a primitív értelmében, hogy közéleti az, aki a közéletről, vagyis a politikáról és a politikusokról szól" - fejtette ki.

Nagy László "olyan ember, aki tudja azt, hogy ha túllépett azon, amit a lét megenged az ember számára, akkor egy kérdés marad: hogy rajta kívül, aki már egyébként nem lesz erre alkalmas, lesz-e valaki, aki átviszi a szerelmet a túlsó partra" - fogalmazott, hozzátéve, hogy azt gyanítja, nem, és ez a költő nagy gondja.

Az irodalomtörténész szerint a szerelmet lehet szó szerint is értelmezni, de jelentheti az emberi értékeket is. A szorongó félelem, ami a jövőt illeti, idővel egyre erőteljesebb lett Nagy Lászlónál, és "ebből a súlyos félelemből fakad a hosszú versek sora" - tette hozzá.

Mint mondta: Nagy László esetében az a lényeg, hogy azt az embert lássuk magunk előtt, "aki egész életében következetesen az első soroktól az utolsóig mindig az erkölcsöt és az erkölcs természetét, minőségét fogja meg és próbálja bemutatni, és aki erre nem képes, az szerinte nem jó költő" - zárta beszédét.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke felidézte, hogy egy kuratóriumi ülésen merült fel a Kölcsey-ház előtti területen kialakított nemzeti panteon ötlete. Számos javaslat született, hogy kinek állítsanak emléket, ezért úgy döntöttek, annak lesz szobra a parkban, aki járt már ott vagy van valami kötődése a helyhez, amely 1990 előtt a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet telepe volt.

Európa Szabadegyetem Lakitelken

Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Nemzeti Fórum elnöke beszédet mond Nagy László költő, műfordító szobrának avatásán Lakitelken, a Kölcsey-ház előtt 2025. július 5-én. MTI/Ujvári Sándor

Felidézte, hogy Nagy László a Könyvbarátok Klubja vendége volt még 1976 októberében a lakiteleki művelődési házba szervezett irodalmi esten, azt követően pedig a Lakitelek Népfőiskola mai Széchenyi-épületében vacsoráztak meg - tette hozzá.

Lezsák Sándor arról is beszélt, hogy a száz éve született Nagy László költészete, tartása, stílusa, embersége hatására született meg bennük a remény, hogy így is lehet élni, alkotni és megjelenni a közéletben, a nemzetpolitikában, hiszen Illyés Gyula gondolatai szerint "a legfőbb bátorság a remény" - tette hozzá.

Az Országgyűlés alelnöke szerint "ameddig a magyar nyelv él, mindig lesz valaki, aki átviszi a szerelmet a túlsó partra, hogy bimbózzon és gyümölcsöt teremjen" - fogalmazott.

A szoboravatáson részt vett Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára is.

A bronz mellszobrot Lantos Györgyi szobrászművész készítette, melyet a leleplezést követően Bagi Ferenc plébános szentelt meg.

mti
Címkék:
MTI Hírfelhasználó