A volt osztrák kancellár az MCC Feszten az európai politika és gazdaság előtt álló kihívásokról, a demokratikus vitakultúra helyzetéről, valamint a migrációs válságról osztotta meg gondolatait. Ez utóbbi kapcsán külön méltatta Magyarországot, hangsúlyozva, hogy a magyar kormány időben és határozottan reagált a kialakult helyzetre. Ausztria aktuális politikai helyzetéről szólva Kurz rámutatott: az ország helyzete sok tekintetben hasonlít más európai országokéhoz, különösen Németországéhoz. Szerinte gazdasági növekedésre van szükség, mert a gazdaság megtorpant, és a bevándorlás továbbra is komoly kihívást jelent.

A Magyar Nemzetnek adott interjúja során beszélt a migrációs politikáról is, amellyel kapcsolatban elmondta: tíz évvel ezelőtt, a migrációs válság kezdetén a „Wir schaffen das” (Megbirkózunk vele) és a nyitott határok politikája uralta az európai fősodort, Angela Merkel vezetésével. Ezt a megközelítést Kurz már akkor is súlyosan problémásnak tartotta, és elmondása szerint ő mindig harcolt ezzel az irányvonallal.

„Kezdetben a mi csoportunk nagyon kicsi volt, és kemény harcot vívtunk. Magyarországgal és néhány más országgal együtt erősen elleneztük ezt a fősodorbeli álláspontot” – mondta, majd hozzátette: Úgy látja, az elmúlt években sokan már változtattak korábbi nézeteiken, de ezek a változások gyakran inkább csak szavak szintjén történtek, tettekben nem. Sebastian Kurz szerint nemcsak a politikai hozzáálláson kell változtatni, hanem az Európai Unió szabályozási rendszerét is újra kell gondolni. „Úgy vélem, hogy valódi változásra van szükség az európai jogban és szabályozásban is, mert szerintem egy olyan rendszer jött létre, amely egyszerűen nem működik, és nagyon megnehezíti az Európai Unió tagállamai számára az illegális migráció megállítását” – mondta a volt osztrák kancellár, aki példaként említette, hogy több európai nagyváros – például Brüsszel vagy Párizs – bizonytalanabbá vált, negatív irányba változott, szemben Budapesttel.

A politikai kultúrával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy általában nem kommentálja közvetlenül Ausztria belpolitikai kultúráját, inkább az európai szintre összpontosít. Ugyanakkor úgy látja, hogy kontinens szerte jobb vitakultúrára lenne szükség. A fősodorbeli vélemények gyakran olyan dominánsak, hogy alig marad tér az alternatív megközelítések bemutatására vagy megkérdőjelezésére. Pedig – tette hozzá – a demokrácia lényege éppen a különböző álláspontok tiszteletteljes ütköztetése lenne, és szerinte ez a fajta vita sokszor hiányzik az európai politikából. A magyar politikára vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette: „Úgy gondolom, hogy sok olyan terület van – például a migráció –, ahol Magyarországnak teljesen igaza van, és ahol sokaknak meg kellett változtatniuk az álláspontjukat, miután belátták, hogy tévedtek.”

Ugyanakkor hozzátette, hogy Magyarország – sok más európai országhoz hasonlóan – szenved a gazdaság általános lassulásától. „Európának egészként ismét gazdaságilag versenyképessé kell válnia” – hangsúlyozta. A globális gazdasági versenyhelyzetről szólva pedig kifejtette: jelenleg Kína és az Egyesült Államok között zajlik az igazi verseny, különösen a technológia és a mesterséges intelligencia területén, miközben Európa ebben alig vesz részt. Éppen ezért szerinte az Európai Uniónak most a versenyképességre kell összpontosítania, és arra, hogy újra gazdasági értelemben erős szereplővé váljon a világban.