Zaluzsnij realizmusa most beleillik a kijevi propagandába
Szó sincs arról, hogy Kijev belátná reménytelen helyzetét, hanem a vereség lehetőségének felvillantásával is zsarolja, nagyobb kiállásra próbálja ösztökélni a Nyugatot – villant fényt a háttérbe Stier Gábor.
Utoljára frissítve: 2023. november 3. 13:32
2023. november 3. 13:04

Zaluzsnij – mil.in.ua

„Fontos megérteni, hogy ezt a háborút nem lehet megnyerni az elmúlt generáció fegyvereivel, és elavult módszereivel. Elkerülhetetlenül késedelemhez és ennek következtében vereséghez vezetnek” – mondta Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg vezérkari főnöke. Stier Gábornak, a moszkvater.com főszerkesztőjének tett föl kérdéseket a Gondola.

– Főszerkesztő úr, az ukrán nyilatkozatokban több mint másfél éve azt olvassuk, hogy Putyin két hónapon belül meghal, és közeleg az ukrán győzelem. Zaluzsnij az utóbbi napokban a holtpont, sőt a vereség szót is kimondta. Miért érdemes erre a fordulatra fölfigyelnünk?

- Miközben a nyugati társadalmakban, és lassan a politikai elitekben is egyre inkább érződik a háborús fáradtság, a kijevi vezetés eltökélt a háború folytatása mellett. Zaluzsnij nyilatkozata is inkább arról szól, hogy Ukrajna több és modernebb fegyvereket, mindenek előtt harci repülőgépeket kapjon. Tény, hogy a katonai vezetés reálisabban látja a helyzetet, mint a politikai elit, ám az ebben az interjúban megnyilvánuló realizmus a kommunikáció része. Kijev immár hónapok óta azért festi le a valóságnak megfelelően a frontok állását, mert így akarja a Nyugatot nagyobb kiállásra sarkallni. Lényegében azt üzeni ezzel a helyzetleírással, hogy Kijev veszít, amennyiben nem kap több fegyvert. Ha tehát Washington és Brüsszel el akarja kerülni Moszkva győzelmét, akkor még több pénzt, paripát, fegyvert kell Ukrajnának adni. Szó sincs tehát arról, hogy Kijev belátná kilátástalan helyzetét, hanem a vereség lehetőségének felvillantásával is zsarolja, nagyobb kiállásra próbálja ösztökélni a Nyugatot. Jelen esetben ez az interjú Joe Biden elképzeléseibe is beleillik, hiszen azt a republikánusok sem szeretnék, hogy Oroszország nyertesen kerüljön ki a háborúból, így könnyebben megszavazhatják a támogatásokat.

– Magának Zaluzsnijnak milyen nehézsége adódhat abból, hogy ütközetet vállalt a propaganda fronttal?

- Az ukrán katonai és politikai vezetés között folyamatos a szembenállás, hiszen a politikai akarat sokszor szembe megy a katonai logikával. Elég Bahmut esetét említeni, amikor a hadvezetés feladta volna a város védelmét, ám ezt az elnöki hiba megakadályozta, ezalatt az orosz vezetés kiépítette a Szurovikin-vonalat. Zaluzsnij tehát folyamatosan felvállalja a konfliktust Zelenszkijjel és csapatával, amelynek következtében egy időre ki is vették a médiatérből. Jelenleg azonban a katonák realizmusa beleillik a kommunikációs stratégiába. Ettől függetlenül Zelenszkij és Zaluzsnij szembenállása még tartogathat meglepetést annak ellenére, hogy háború idején nem ajánlatos a vezérkari főnököt lecserélni. Bizonyos esetben egyébként az sem zárható ki, hogy éppen Zaluzsnij lehet az, aki majd aláírja a tűzszüneti megállapodást. De ehhez még Washingtonnak is lesz egy-két szava. Szó sincs tehát arról, hogy Kijev belátná reménytelen helyzetét, hanem a vereség lehetőségének felvillantásával is zsarolja, nagyobb kiállásra próbálja ösztökélni a Nyugatot.

Még messze van az orosz–ukrán háború vége: beszélgetés Stier Gábor  politikai elemzővel, Oroszország-szakértővel

Stier Gábor – erdelyi naplo

– Peszkov szóvivő a holtpont szóra figyelt föl, nincs ilyen, mondta, a különleges művelet rendben zajlik. A szóvivői stáb – beleértve Zaharovát is – magabiztossága mennyire tényező ebben a komplex, a véres és a hibrid jelleget is tartalmazó hadviselésben?

- Ennek a háborúnak az egyik frontja az információs tér, ezért mindkét oldalon megvannak a konfliktus médiaarcai. Ők majdnem olyan fontos szerepet játszanak, mint a katonák. Azért csak majdnem, mert a vereséget csak egy ideig lehet győzelemmé alakítani az információs térben. Ezen a fronton mindkét oldal erős, az ukránok lehetőségei azonban a nyugati háttér miatt nagyobbak, és ezt Kijev ki is használja. A kommunikáció persze nemcsak a külvilágnak, hanem hazafelé is szól, ezért aztán fontos, hogy a megszólalók magabiztosságot sugározzanak. A szóvivők megnyilatkozásait így ebben a kontextusban kell értelmezni, tudva, hogy ezek a megszólalások is a háború, a hadviselés részét képezik.

Molnár Pál

gondola
  • Továbbra is zéró szinten a hazai klubfutball
    Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
  • Augusztus 20. a magyar nemzet egyik legősibb és legfontosabb ünnepe
    Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
  • Alaszkai csúcs - Donald Trump: sikerült igazán jó előrelépést elérni
    "Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
  • Hollik István a gyermekek digitális védelméről szóló törvényjavaslatot nyújtott be
    Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
  • Komjáthy György 91
    A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.
MTI Hírfelhasználó