Ukrajnában 2025-2026 körül nyílhat esély a tűzszünetre
Kinyilváníthatja bárki a készségét a tárgyalásokra – ezt általában Moszkva hangoztatja –, a szembenálló felek álláspontja oly messze van egymástól, hogy a tűzszünet egyelőre nem időszerű. Ez akkor jöhet el, ha a Nyugat nem akarja tovább támogatni Ukrajnát. Erről nincs szó – rögzíti Stier Gábor.
2023. november 23. 09:41

600 mérföldes arcvonal – washington post

Ukrajnában "tragédia" történik, és meg kell találni a módját annak, hogy mielőbb vége legyen - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a G20-csoport szerdai online csúcstalálkozóján. Stier Gábort, a moszkvater.com főszerkesztőjét kérdezte a Gondola.

– Főszerkesztő úr, Putyin rögzítette: a katonai akció nyilvánvalóan mindig tragédia. Konkrét emberek, konkrét családok és az ország egészének tragédiája. És feltétlenül el kell gondolkodnunk azon, hogyan lehet megállítani ezt a tragédiát". Mindkét háborús fél több százezerben jelöli meg az ellenség emberveszteségét. Akár Moszkva, akár Kijev állítja meg az öldöklést, a társadalom megkérdezi: de hát elnök úr, miért haltak meg a fiaink? Mi kívülállók miért látjuk azt, hogy lehetetlen ezt a háborút politikusi döntéssel leállítani?

- Egy háború általában valamelyik fél győzelmével, vagy a szembenállók teljes kimerülésével ér véget. Jelenleg egyik eset sem áll fenn. Ukrajna ugyan öles léptekkel halad a kimerülés felé, a Nyugat azonban annyi segítséget adni fog, hogy az összeomlást elkerülje. De jelen állás szerint Oroszország sem tekinthető egyértelmű győztesnek. Hogy mást ne mondjak, még a Donbassz egészét sem ellenőrzi. Így aztán kinyilváníthatja bárki a készségét a tárgyalásokra – ezt általában Moszkva hangoztatja –, a szembenálló felek álláspontja oly messze van egymástól, hogy a tűzszünet egyelőre nem időszerű. Ez akkor jöhet el, ha a Nyugat nem akarja tovább támogatni Ukrajnát. Erről nincs szó. Mint ahogy az eredetileg kitűzött céljait még Oroszország sem érte el. Szóval, hosszú háborúval számolok, és 2025-2026 körül látok esélyt a tűzszüneti tárgyalásokra.

– Putyin rámutatott, hogy nem Oroszország, hanem Ukrajna utasítja el a tárgyalásokat, és zárkózik el a párbeszéd elől, miközben Moszkva mindig is készen állt erre. Hónapokig állt az orosz hadsereg az ukrán határon a hadművelet megkezdése előtt. Akár Kijev, akár a brüsszeli NATO-központ egyeztetésbe kezdhetett volna. Ám az akkori vérgőzösségük azóta sem enyhült. Kialakulhat-e és hogyan olyan külső erő, amely Washingont békére kényszerítheti?

- Washingtont nem csak külső erő kényszerítheti arra, hogy leültesse tárgyalni Kijevet. Ez lehet akár az amerikai elnökválasztási kampány is. Most is látjuk, azért akadozik a további támogatások jóváhagyása, mert a republikánusok ezen keresztül próbálnak nyomást gyakorolni a demokratákra. Még az is előfordulhat, hogy Bidenék számára a kampányban olyan toxikussá válik az ukrajnai háború kérdése, hogy el kell engedni. Erre azonban kicsi az esély, hiszen ezt valójában a republikánusok sem akarják, csupán felhasználják a kérdést a belpolitikai csatározásokban. De igen, külső tényezők is meghátrálásra kényszeríthetik Amerikát. Mégpedig akkor, ha egyszerre több háborúban is érintetté válik. De mint látjuk, azért Kína egyelőre óvatos a tajvani kérdés lerendezésével.

Még messze van az orosz–ukrán háború vége: beszélgetés Stier Gábor politikai elemzővel, Oroszország-szakértővel

Stier Gábor – erdelyi naplo

– A szerdai orosz hadijelentés szerint az elmúlt nap folyamán mintegy 520 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. Naponta olvassunk ezeket a gigantikus számokat: a Kárpátalján meghalt 19 katona ebben az összehasonlításban nem tűnik egetverőnek, ám abban az ügyben hosszan vizsgálódnak. Mi bújhat meg az ellentmondás mögött?

- A munkácsi 128-as hegyivadász-dandárt ért támadás vezetési hiba miatt következett be. Nem szabad az orosz tüzérség hatókörén belül állománygyűlést tartani. Ezért a vizsgálat. Ettől függetlenül a politikai és a katonai vezetés között az ellentámadás kifulladása miatt megnövekedett a feszültség, egymásra tolják a felelősséget – ez zajlik egyébként a Nyugat és Ukrajna között is –, de ez egyelőre nem jelenti azt, hogy ne ugyanazt akarnák. Csak másképp. A belpolitikai helyzet persze a sikerek elmaradásával mind turbulensebb lesz, és ez szintén fenyegetheti összeomlással az ukrán felet. A Nyugat azonban láthatóan ezt a belső feszültséget is igyekszik kezelni. Erről szólhatott egyebek mellett az amerikai védelmi miniszter minapi kijevi látogatása.  

Molnár Pál

gondola
  • Továbbra is zéró szinten a hazai klubfutball
    Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
  • Augusztus 20. a magyar nemzet egyik legősibb és legfontosabb ünnepe
    Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
  • Alaszkai csúcs - Donald Trump: sikerült igazán jó előrelépést elérni
    "Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
  • Hollik István a gyermekek digitális védelméről szóló törvényjavaslatot nyújtott be
    Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
  • Komjáthy György 91
    A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.
MTI Hírfelhasználó