Semjén Zsolt: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar megmaradást szolgálja ma is, és értéke nemzetmegtartó erő
A magyar megmaradás szolgálata, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc értékei ma is itt vannak velünk, mint nemzetmegtartó erő - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a március 15-i állami kitüntetések átadásán pénteken, Budapesten.
2025. március 14. 15:44
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes állami kitüntetéseket adott át a Karmelita kolostorban az 1848. március 15-e 177. évfordulóján, pénteken. Az ünnepségen a Csík Zenekar adott műsort és Jókai Mór születésének 200. évfordulójához igazodva, Vidnyánszky Attila rendezésében az író-forradalmár és Laborfalvi Róza találkozása, és szerelmük kibontakozása által mutatták be a forradalmi események hatását.
Semjén Zsolt beszédében kiemelte, ha végig nézünk a magyar történelmen, a nemzetünk megmaradásához mindig két dolgot kellett megtennünk: egyrészről a szuverenitásunk megteremtését és megtartását, másrészről a szükséges társadalmi átalakulások megtételét.
Szent István korában a szuverén magyar állam megteremtése volt a cél és a kereszténység felvételével a keresztény Európához való kapcsolódás. 1848-49-ben a "haza és haladás" jelszó alatt a nemzeti függetlenség kivívása és a szükséges polgári átalakulás volt a feladat. 1956-ban pedig a cél az volt, hogy hagyják el országunkat a szovjet megszállók – foglalta össze a miniszterelnök-helyettes.
Majd jelezte, hogy e három, nemzetünket meghatározó esemény közül kettő elbukott. Ott volt Világos, majd a szovjetek bevonulása november 4-én. De valóban elbukott a három eseményből kettő? - tette fel a kérdést Semjén Zsolt.
'56 tekintetében kétségkívül leverték a forradalmat, de hol van ma a Szovjetunió, és a kommunizmus? A történelem szemétdombján. Ha kellő történelmi távlatból nézem, és a magyar megmaradás szempontjából, akkor ebben az értelemben 1848-49 és 1956 győzött - hangsúlyozta a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.
A magyar megmaradás szolgálata, 1848-49 és 1956 értékei ma is itt vannak velünk, mint nemzetmegtartó erő. Nem véletlen, hogy az állami kitüntetéseket is március 15-én és augusztus 20-án adják át, mert a magyar megmaradás és büszkeség szempontjából ezek a meghatározó dátumok.
Egy nemzet akkor tud fennmaradni, ha benne él a tudat, hogy büszkeség és érdemes ehhez a nemzethez tartozni. A büszkeséghez pedig szükséges, hogy ne kizárólag a történelmi nagyjaink tetteire emlékezzünk, hanem a kortársakat is elismerjük, mert az ő teljesítményük nemzetmegtartó erő azáltal, hogy itt és most, valami különlegeset alkottak - zárta gondolatait Semjén Zsolt.
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
Eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út" - fogalmazott Orbán Viktor.
„Mutasd a KDNP honlapját! – kérte utolsó találkozásunkkor. Én már nem tudom megtalálni. Nézte a képeket, aztán lehanyatlott a keze. – Köszönöm”– rebegte, kicsit nehezen érthetően. Még a családjáról beszélt. „Imádkozzál értük” – kértem. „Tudod, minden olyan nehéz!” – válaszolta.
Takács Péter azt mondta, a magyar egészségügy legnagyobb ünnepén az első szó a köszöneté: köszönjük az orvosoknak, ápolóknak, az egészségügyben dolgozóknak, hogy nap mint nap állhatatos munkával gondozzák a rájuk bízott betegeket.