Putyin hadüzenetnek venné a csúcsfegyverek bevetését
Megfogalmazása szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.
2024. szeptember 13. 22:03
Vlagyimir Putyin orosz elnök felszólal a BRICS-csoport egyik magas szintű, kibővített biztonsági ülésén a Konsztantyin-palotában, a Szentpétervár melletti Sztrelnában 2024. szeptember 12-én. A Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-Afrikai Köztársaságot tömörítő BRICS-csoport elnökségét 2024 január 1-től Oroszország látja el. MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki hivatal pool/Vjacseszlav Prokofjev
Putyin: a nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek bevetése a NATO közvetlen részvételét jelentené a háborúban
A nyugati nagy hatótávolságú precíziós fegyverek Oroszország elleni bevetése a NATO-országok közvetlen részvételét jelentené az ukrajnai harci cselekményekben - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
Putyin azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők már régóta mérnek mélységi csapást orosz területre, ám ha ehhez nyugati nagy hatótávolságú fegyvereket vetnének be, az azt jelenten��, hogy nyugati katonák közvetlenül támadnak orosz területet.
Álláspontja szerint a Nyugat felcserélte a fogalmakat.
"Nem arról van szó, hogy engedélyezik vagy megtiltják a kijevi rezsimnek, hogy orosz területre csapást mérjen, ezt már így is megteszi (...), de amikor a nagy hatótávolságú precíziós fegyverek használatáról van szó, az teljesen más történet"
- nyilatkozott.
Az orosz elnök szerint az ukrán hadsereg nem képes ilyen fegyverekkel önállóan csapást mérni, mert ez csak amerikai és uniós műholdak segítségével lehetséges.
"És nagyon fontos, talán kulcsfontosságú - a repülési feladatokat ezekbe a rakétarendszerekbe valójában csak a NATO-országok katonái tudják bevinni. Arról szól, hogy a NATO-országok részt vesznek-e közvetlenül a katonai konfliktusban vagy sem. Ha ez a döntés megszületik, az nem jelent mást, mint a NATO-országok, az Egyesült Államok és az európai tagországok közvetlen részvételét az ukrajnai háborúban" - mutatott rá Vlagyimir Putyin.
Megfogalmazása szerint a Nyugat közvetlen részvétele az ukrajnai konfliktusban megváltoztatja annak lényegét, Oroszország pedig kénytelen lesz az így kialakult fenyegetések alapján döntéseket hozni.
Kifejezetten örülni kellene annak, hogy nemzetközi kupameccs előtt hazai bajnokin gyakorolhat az együttes. A nemzetközi meccs a fontosabb, azaz a hazai bajnokit jelentős részben gyakorlásnak, taktika kipróbálásának lehetne tekinteni.
Fónagy János kiemelte, az ünnep méltó pillanat arra, hogy "megálljunk és köszöntet mondjunk mindazoknak, akik munkájukkal, elhivatottságukkal, emberségükkel, példát mutattak számunkra, azoknak, akik a mindennapokban is őrzik, gazdagítják közösségünk értékeit és azoknak, akik csendesen, de kitartó szolgálatukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy mindnyájan egy jobb, erősebb, összetartóbb, békésebb Magyarországon élhessünk".
"Számos olyan kérdés volt, amiben egyetértettünk, sőt mondhatnám, a legtöbb-ben. Néhány nagyobb kérdésben ugyan még nem jutottunk dűlőre, de némi előrelépést elértünk" - hangsúlyozta az amerikai elnök. Hozzátette: "nagyon jó esélyük" van arra, hogy a legfontosabb kérdésben is eljutnak a megegyezésig, de "nincs megállapodás, amíg mindenben nincs megállapodás".
Hollik István sokkoló számokat is megosztott: a magyar másfél éves gyermekek átlagosan napi 86 percet töltenek képernyő előtt; 2012 és 2017 között a napi négy óránál több képernyőidő aránya 38 százalékról 97 százalékra ugrott.
A nagy múltú rádiós szerkesztő a közlemény szerint arról is beszélt, hogy miképpen vezetett az útja a gyermekkori zenei élményektől és a kántori munkától a Magyar Rádió stúdiójáig, de érintette az 1960-as és 70-es évek hazai kultúrpolitikai kereteit is.